Kitört a káosz a Liszt Ferenc repülőtéren:

Kitört a káosz a Liszt Ferenc repülőtéren: Már a spájzban vannak a kínaiak? Magyaroroszág immár „kapuőri” szerepet játszik az Európai Unión belül a Távol-Keletről érkező csomagforgalomban. A Liszt Ferenc Repülőtér az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének az egyik legforgalmasabb európai csomópontja lett a koronavírus-járvány óta,írja a 24.hu. A Ferihegyen megforduló e-kereskedelmi áruk több mint 95 százaléka javarészt Kínából érkező importcsomag, vagyis nem hazai címzettekhez kerül, hanem megy tovább a régió más országaiba. Háttérbeszélgetéseinkből kiderült, hogy a drasztikusan megnőtt csomagmennyiség egyre gyakrabban okoz káoszt a csomagküldő cégek szolgáltatásában, miközben a kínai csomagok kézbesítése igen hálátlan feladat. Milyen szereplőknek éri meg ez a speciális „keleti nyitás”, illetve hogyan profitálhat az ország a logisztikai boomból? A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mára Kelet-Közép Európa legnagyobb gyűjtő-elosztó központja lett a Távol-Keletről érkező csomagforgalomban. A növekedés fő hajtómotorja az, hogy az elmúlt időszakban megugrott a nagy kínai webáruházak küldeményállománya, miközben tömegessé vált Magyarországon az importkereskedelem. A Temuról, a Sheinről, az AliExpressről és más online piacterektől a budapesti repülőtérre érkező áruknak csak egy elenyésző része kerül magyarországi címzettekhez, az árumennyiség több mint 95 százalékát a régió más országaiba továbbítják.

A Budapest Airport (BA) jellemzően a kisebb régiós országok viszonylatában számít csomópontnak, a vámkezelés után innen továbbítják a távol-keleti csomagokat egyebek közt Ausztriába, Szlovákiába, illetve a teljes nyugat-balkáni régióba. A nagyobb kelet-európai országok – Lengyelország és Románia – nem számítanak jelentős célországoknak, a Temu például külön elosztóközpontot hozott létre mindkét tagállamban – tudtuk meg iparági szakértőktől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak megküldött adatsorán jól látszik, hogy 2021 óta hatalmasat ugrott az EU-n kívülről hazai címzettekhez továbbított csomagok száma, ez a volumen azonban eltörpül az importcsomagok mennyiségéhez képest. A GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképéből pedig az derül ki, hogy a távol-keleti rendelésállomány immáron nyomasztó súllyal nehezedik a magyar webáruházas piacra. Miközben 2023-ban a magyar vásárlók által generált teljes e-kereskedelmi csomagmennyiség 32 százalékkal nőtt, a belföldrőt feladott és oda kézbesített volumen csak 6 százalékkal bővült. Vagyis ha kivesszük a távol-keleti importot, az látszik, hogy a hazai online kereskedők alig tudtak csomagszám-növekedést felmutatni. Eközben a budapesti repülőtér nemzetközi szinten párját ritkító teljesítményére Kam Jandu, a Budapest Airport korábbi vezérigazgatója is felhívta a figyelmet. Adatai szerint 2023-ban a ferihegyi cargóban több mint 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek, ez csaknem 50 százalékos növekedés 2019-hez képest, miközben tavaly a globális légiáru-mennyiség átlagosan a 2019-es szinten állt. A csomagforgalom robbanásszerű növekedése összhangban áll a kabinet elképzeléseivel. Forrásaink szerint az állami reptér-visszavásárlás nyomán az utasforgalom növelése mellett a kabinet hasonlóan stratégiai jelentőségűnek tartja a logisztikát is. „Nagy léptékű logisztikai fejlesztések kezdődhetnek a Liszt Ferenc repülőtérnél és annak vonzáskörzetében. Ha találgatnom kellene, hogy miért vette meg az állam a repteret, azt mondanám: a kormányzat részéről így jobban kontrollálhatók és gördülékenyebben végigvihetők a különféle fejlesztési folyamatok” – kommentált lapunknak Nagy Dániel, a Reacty Digital ügyvezetője.