Ez baj.. Most jött a rendkívüli hír Peter Sramekről! Ezen most mindenki nagyon kiakadt:

Na most mindenki, aki bántja Peter Srámekot, amiért megnyerte a Sztárban Sztár All Starst, most jól figyeljen! Tényleg, komolyan meg kell kérdeznem, miért is van ez a nagy felháborodás Peter Srámek győzelme miatt? Mert ha valaki tényleg megérdemelte, akkor az pont ő. De persze, könnyű a kanapén ülve észrevételezni, hogy „nem ő volt a legjobb” – hát hogyne! Hiszen csak folyamatosan magas színvonalú produkciókat nyújtott, és minden egyes szerepében tökéletesen helyt állt. Nem, nem az a gond, hogy ő nyert, hanem az, hogy a nézők „véletlenül” szerették! Miért győzött Srámek? Nos, talán azért, mert mindvégig konzisztens volt, és nem egyszer bizonyította be, hogy bárki bőrébe képes belebújni. De hát persze, mi mást is lehetne elvárni egy ilyen „szerencsétlen” művésztől, aki Freddie Mercuryt és Demjén Ferencet is hitelesen formálta meg? Mert ugye ez nem számít... Csak a tehetség és a rengeteg munka. Ja, és ha már itt tartunk:

Az is nyilván nagy bűn, hogy Srámek nem akarta a rivaldafényt feleslegesen felhasználni botrányokra vagy figyelemfelkeltő magamutogatásra. Mennyire szörnyű, hogy inkább a tehetségével és kemény munkájával győzte meg a nézőket, ugye? Talán ez a legnagyobb probléma vele: nem keltett elég botrányt. Micsoda bátorság... vagy inkább alázat? De tudjuk, a végén minden a szavazatokon múlik, nem igaz? És mit látunk? Gubik Petra az esélyes – egészen a fináléig, ahol a közönség Peter Srámek mellett döntött. Mert az emberek ugye „tévedhetnek”, hogy ki is adta nekik a legtöbbet. Srámek pedig nemcsak a tehetségét, hanem szívét-lelkét beleadta minden egyes produkcióba. És még valami: hitelesség. Peter Srámek mindvégig önmagát adta. Nincsenek drámák, nincs felesleges hangzavar – csak az a nyugodt profizmus, ami végigvitte őt a győzelemig. Ja, hogy ez nem elég izgalmas? Hát akkor sajnálom, de talán itt az ideje felismerni, hogy az igazi tehetség nem mindig a leglátványosabb. Úgyhogy, mielőtt bárki bírálni kezdené Peter Srámeket, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miért is szavazott rá a közönség a döntőben. Talán, csak talán, mert megérdemelte.