Azt tanították nekem, és meg is tanultam, hogy mindkét oldalra figyelni kell. Levonom a saját következtetéseimet, amelyek kizárólag az enyémek, de azt hiszem, helyes először értékelni, mielőtt ítélkeznénk... Képzeld el, hogy lánynak születtél, édesanyád világra hozott, és édesapáddal együtt úgy döntöttek, hogy Imanénak, hitnek neveznek el. Képzeld el, hogy miközben felnősz, rájössz, hogy van egy szenvedélyed, a boksz. Edzel, versenyzel, nyersz, tehetséged van hozzá. Nagyon erős vagy, de ahogy növekedsz, észreveszed, hogy a tested nem olyan, mint a körülötted lévőké, és rájössz, hogy van valami különleges benned. Magasabb a tesztoszteronszinted. És ezt nem csak te veszed észre, hanem minden alkalommal, amikor a ringbe lépsz, mérik is.
Képzeld el, hogy mindig is nőnek érezted magad, és soha nem változtattál semmit a testeden. Ráadásul egy olyan országban nőttél fel, ahol az átmenet illegális, de neked ez nem számít, mert te nő vagy, és ezt tudod. Képzeld el, hogy sokszor versenyzel, elviseled az összes ütést, elesel, felállsz, és diszkvalifikálnak. Sokszor, nagyon sokszor. Egy mosollyal mész tovább, reménykedve a következőben. Képzeld el, hogy ringbe szállsz egy ír lánnyal, Kelly Herringtonnal (csak hogy egyet említsek), 1-0 neki, első, második, ÖTÖDIK alkalommal. Még mindig vesztettél, életed legerősebb ütéseit kaptad, és egyszer sem sikerült kiütnöd azt a másik nőt, aki szétvert téged. Pedig neki nem volt ez a magas tesztoszteronszintje, amiről beszélnek, senki sem kérdezte, hogyan vert meg téged. Képzeld el, hogy diszkvalifikálnak, mert akkor a tesztoszteronszinted magasabb volt a szükséges kritériumoknál. Képzeld el, hogy eljutsz az olimpiára, évek munkája, edzése, áldozatai, egy álom. Ezúttal a tesztoszteronszinted normális, minden rendben van.
És képzeld el, hogy az olasz újságok "algériai férfinak" neveznek. Egy gyűlölet- és diszkriminációs hullám tárgyává válsz, amelynek nem akartál részese lenni, és transznak neveznek, csak azért, mert valaki számára nem vagy eléggé nő. Adod az első ütést, körülbelül 30 másodperc, még nem is készültél fel a menetre. Látod, hogy az ellenfeled a sarokba megy, sír, mondja, hogy fáj. Zavarodott vagy, persze hogy fáj, hiszen egy ütés, ezerszer kaptál már te is. A menet véget ér, mielőtt elkezdődne, sajnálod, napokkal korábban viták, kétségek, szorongások árasztottak el. Közelebb mész hozzá, hogy üdvözöld, segíts neki, az a híres női szolidaritás. De nem, te nem vagy nő, nem tudod, mi az. Tényleg hátat fordít neked, sír, elmegy, és te ott maradsz, nem tudod, mit tegyél. Mi a hibád? Semmi. Nőnek születtél, néhány anomáliával, de nő vagy. És mégis, az olasz politikusok szerint nem vagy az, algériai férfi, transz. Nem akarok a részletekbe menni, sajnálom Carinit. Biztosan a médiavihar nagy hatással volt rá. De, gyerünk, az olimpiai bokszról beszélünk, amelyben egy olasz bajnok, Tiger, az Állami Rendőrség arany fáklyája vett részt, nem balettről.
