Csupán 23 fok van a vályogházban, míg kint 39...de mi lehet az oka? Ezt nézd meg!

Most, amikor egyre több hőhullám éri el Magyarországot, sokakban felmerül a kérdés, hogyan is kellene jobban és fenntartható módon élni. Minderről dr. Dőry Istvánnal beszélgetett a Levegő Munkacsoport, egy olyan emberrel, aki a gyakorlatban is megvalósította a fenntarthatóságot. Ilyenkor jó idebent beszélgetni, mikor kinn tombol a hőség. De csak odakint van 39 fok, itt a tisztaszobában 23 fokot mérünk, és még az se érződik, mert nem gépek fújják ránk a hideget, hanem egyszerűen ezt tudják a falak. Hiába, no, egy hőszigetelt vályogházban vagyunk. A korszerű kivitelezéssel létrehozott vályogházak csak az előnyöket juttatják érvényre. Az iparilag gyártott építőanyagok előfutára, az égetett tégla közvetlen előzménye a vályog, melyhez sosem kellett költséges téglaégető, alapanyagához mindenki könnyen és olcsón hozzáférhetett, készítése könnyen elsajátítható volt.

Ezért részesítették előnyben őseink a vályogtéglát és a döngölt földfalat, ezért volt a legelterjedtebb építőanyag, fafödémmel és zsúp- vagy nádtetővel párosítva. A vályog egyszerű, helyben kitermelhető, tartós, rugalmas, erős anyag, nem bomlik, a rovarok nem károsítják. A belőle épült házak kinyúló teteje nemcsak a nyári meleg és a tűző nap ellen nyújtott védelmet, hanem a nedvességre érzékeny falat is védte az esőtől. A kereskedelem kínálta sokfajta anyag között a vályog feledésbe merült, de időről időre újra előkerül. A mester gyerekkorában döntötte el, hogy felnőttként vályogfalból építi meg saját családi fészkét. ó lenne a mai építészetben kialakítani egy olyan szemléletet, amely az élő szervezet és a környezet kölcsönhatására támaszkodik, és az ésszerű takarékosság elvét részesíti előnyben. Ezeket a célokat szem előtt tartva olyan természetes alapanyagú építmények készülhetnek, amelyek egészségesebb életet eredményeznek, beleilleszkednek a környezetbe, a megújuló energiaforrásokat hasznosítják, és nem utolsósorban elbontásukkor a lehető legkevesebb hulladék, káros anyag keletkezik. Természetesen a vályognak, mint építőanyagnak is – mint minden másnak – vannak előnyei és hátrányai. Hátrányok: Nedvességre érzékeny, ezért védeni kell az esőtől, talajnedvességtől. Szigetelni kell, mint minden más épületet. A régi vályogházak azért nedvesek, mert hiányzik a szigetelés, emiatt mállik le róluk a vakolat, korhadnak a padlók, penészednek a bútorok.

Az eső ellen célszerű túlnyújtani a tetőt, megnagyobbítani az ereszt. Mivel a vályog a száradás során sok vizet veszít, zsugorodik, megjelennek az apróbb repedések. Ezeket különböző vályogtechnológiai módszerekkel csökkenthetjük, de végleg nem lehet megszüntetni. Hogy a nagyobb felületű fal ne repedezzen meg, bizonyos távolságokban meg kell szakítani a vályogot. Régebben szalmaréteget alkalmaztak, ma viszont a szalmát soványbeton-réteg helyettesíti. Kedvezőtlen a vakolattartása. Ennek kiküszöbölésére vakolaterősítő szerkezeteket – rabicháló, nádszövet – ajánlatos használni. Előnyök: Természetes, környezetbarát, újra felhasználható helyi építőanyag. Szerencsés esetben helyben az építési területen kitermelhető és felhasználható, megtakarítjuk a szállítás, tárolás költségeit. Más természetes építőanyagokkal jól kombinálható. Használata nem jár környezetszennyezéssel. A lehető legkevesebb hulladék és égéstermék keletkezik előállítása során. A vályog állandóan szabályozza a belső levegő páratartalmát. A falak az emberi bőrhöz hasonlóan lélegeznek, ezért a belső mikroklíma kellemes. Nyáron hűvös, télen meleg. A vályogfal a levegő nedvességtartalmával együtt megköti a finom porszemeket. Ez a meghűléses betegségek szempontjából nem közömbös. Újrafelhasználható anyag. Víz hozzáadásával ismét képlékennyé és alakíthatóvá válik. Tűzálló, jó a hőtároló képessége, ezáltal a fűtési költségek jelentősen csökkenthetők. Megmunkálhatósága jó, alakíthatósága szinte korlátlan, környezetünkbe harmonikusan beilleszkedik. A belsőépítészetben is alkalmazható, kialakítható belőle falfülke, polc, padka, kemence is. Ha vályogház építése mellett döntünk, előnyeit és hátrányait egyaránt figyelembe kell venni. A vályogházat nem elég a döngölt talajra építeni, alapozni is kell, legalább 80 cm mélyen. Az épületet szigetelni kell nedvesség ellen.