Tudósok egybehangzó véleménye szerint az idei lesz a valaha mért legmelegebb nyár a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint. Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei lehet a valaha rögzített legforróbb nyár, az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb, illetve egyben a második legmelegebb időszak a 2023-as nyár után.
A tavaly júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord 16,48 Celsius-fok. Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt – írja az MTI. „Megkezdődött a klímaösszeomlás” – reagált közleményében a bejelentésre António Guterres ENSZ-főtitkár. „A tudósok régóta figyelmeztetnek arra, milyen következményekkel fog járni a függőségünk a fosszilis üzemanyagoktól. Éghajlatunk sokkal gyorsabban omlik össze annál, mint amivel meg tudunk küzdeni, szélsőséges időjárási jelenségek sújtják a bolygó minden szegletét” – tette hozzá. A Copernicus szerint a feljegyzések kezdete óta eddig 2023 a második legmelegebb év 2016 után.
A tudósok a fosszilis energiaforrások égetését teszik felelőssé a globális felmelegedésért, amelyet jelenleg súlyosbít az El Nino természetes éghajlati jelenség is. Az El Nino során a csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet, ami kihat a globális időjárás alakulására is. A Copernicus 1940-ig visszamenőleg rendelkezik időjárási feljegyzésekkel, de Nagy-Britannia és az Egyesült Államok globális adatai egészen az 1800-as évek közepéig nyúlnak vissza. A brit és az amerikai tudományos ügynökségek várhatóan hamarosan szintén közzéteszik a maguk jelentését arról, hogy az idei nyáron milyen hőmérsékleti rekordok dőltek meg. „Amit most látunk, az újabb és újabb szélsőséges jelenségek, az a tény, hogy a rekordok megdőlését elősegítő feltételek tartósan fennállnak, illetve mindezeknek az emberekre és a bolygóra gyakorolt hatásai, ezek mind az éghajlat melegedésének világos következményei” – mondta el Carlo Buontempo, a Copernicus klímaváltozási szolgálatának igazgatója. Forrás
