Nem csalás, nem ámítás: az előzetesen megállapított nyugdíjjárandóság bizonyos esetben nagyobb lehet az utolsó keresetünknél. A jelenségre van magyarázat, azonban nagyon ritkán fordul elő. A Magyar Közlönyben március 28-án jelent meg, hogy az évenkénti nyugdíjkorrekció idén 14,2 százalékon alakul. A kormány a korrekciót minden évben a béremelkedés mértékével számolják. Bár a megállapított nyugdíj előzetes, a tapasztalatok azt diktálják, hogy inkább nőni szokott ez az összeg, mint csökkenni.
Éppen emiatt a magas szorzószám miatt fordulhat az elő, hogy a nyugdíj meghaladhatja a keresetet – állapította meg az Én pénzem nevű portál. A lap számítási alapján 2018-hoz képest idén több mint a kétszeresére nőtt a nyugdíjhoz alapul vett bér a szorzók miatt. Vagyis aki 2018 elején 300 ezres bért kapott, annak az idén már 612 ezret ér. Akinél viszont a munkáltató nem emelte ilyen mértékben a bért, annál megmagyarázható, hogy a nyugdíj hogyan lehet több a keresetnél. Ugyanakkor a nyugdíjat a szolgálati idő függvényében számolják, a minimális, 15 éves szolgálati időhöz 0,43-as szorzó tartozik. Ez, az előbbi számoknál maradva ebben az esetben azt jelentené, hogy a 612 ezer forintos bérből nagyjából 263 ezer forint adódik.
Ugyanez 45 év munkaviszonnyal 551 ezer forintot, 50 év felett pedig a teljes összeget jelenti. Ugyanakkor bődületes különbségek vannak a juttatások között, a saját jogú nyugdíjasok többnyire havi 200 ezer forintnál is kevesebbet kapnak a KSH statisztikái alapján. A nyugdíjasok közül alig 25 ezren vannak, akik 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak. Ugyanakkor ha a határvonalat 400 ezer forintnál húzzuk meg, akkor már 160 ezer nyugdíjasról van szó, melynek a 60 százaléka férfi. A nyugdíj mértékét ezek a fontos tényezők befolyásolják. A 2024. évi nyugdíj számítási szabályokban újdonság az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása. Ez a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. Forrás
