Van egy ok, ami miatt Magyar Péter új pártja nem indulhat az EP-választason. A március 15-i rendezvényen jelentette be, hogy hamarosan pártot alapít. Ezzel azonban a tavaszi voksoláson már nem indulhat el.Csak azok a pártok indulhatnak jelölőszervezetként az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, amelyek már a voksolás kiírásakor bejegyzett pártok voltak. Sulyok Tamás köztársasági elnök március 12-én tűzte ki hivatalosan a referendum időpontját, ekkor pedig az Országos Bírósági Hivatal szerint 185 bejegyzett szervezet volt.
Magyar Péter március 15-én jelentette be, hogy Talpra, magyarok néven közösséget indít, és rövidesen egy pártot is létrehoz. Az ünnepi zászlóbontás után a Partizánnak adott interjújában a jogász azt is elmondta, hogy mind az EP, mind az önkormányzati választáson szeretnének elindulni. Magyar új pártjának a bejegyzése azonban már nem tud végigmenni a jelöltállítási határidőig, így az indulásról több párttal is tárgyaltak.A bírósági hivatal most közzétette adataiból az is látszik, hogy 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból. A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek a nyilvántartásból.
Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt. A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
