„Ez egy hosszú folyamat volt. Jött először a mellrák, a kórházban kivették a csomókat. Utána nem volt gond egy darabig, de valamilyen rutintüdőszűrésre elment, és felfedeztek a tüdejében egy-két tumort. Utána agydaganat is lett, végül áttétek lettek a szervezetében” – mesélte az egykori ökölvívó, aki őszintén bevallotta, hogy a sok nehézség után, amikor már méltatlan állapotba került Gizi néni, ő maga fohászkodott, hogy legyen vége az asszony életének.
A mai napig nem tudta feldolgozni a történteket, könnyes szemmel emlékezett vissza szeretett édesanyjára a Life TV Összezárva Hajdú Péterrel című műsorában. „Otthon volt, nem ment kórházba. Szépen lassan láttuk elsorvadni. Morfiumot kapott, hogy ne éljen meg olyan fájdalmakat és akkor kiszállt… Nem volt ott… De voltak olyan pillanatok, amikor visszajött” – az egyik ilyen alkalom akkor volt, amikor unokáját az ölébe ültették, azonban utána újra elvesztették. „Ott volt az egész család, amikor letérdeltem elé és könyörögtem: „Anyuci, menj el, itt vagyok, vigyázok az egész családra.” Egy-két napra rá el is ment” – tette hozzá könnyben úszó szemekkel, de kiemelte: a család azóta is összetart.
„Túl korán ment el, és ilyenkor az ember picit elveszíti a hitét. Nagyon családcentrikus volt, az unokái voltak a mindenei, megérdemelte volna még, hogy a legkisebbel is találkozzon és az ölében tarthassa. Ráadásul Vilmoska nagyon hasonlít is rá, főleg a szeme, ami ugyanolyan kék, mint az övé volt. Mintha az ő reinkarnációja lenne” – magyarázta Erdei Zsolt, akinek most is összeszűkült a torka édesanyja emlékétől. „A szüleim korán elváltak, az anyukám egyedül nevelt fel. A második házassága sem sikerült jól, én pedig a családfő, családfenntartó szerepét kaptam. Nehéz élete volt, én pedig végigkísértem ebben. Összekovácsolt minket a sok megpróbáltatás, de a mi kapcsolatunkat mindig is a szeretet határozta meg, ez volt a kulcs” – mondta el a Madár becenévre hallgató ex-boxoló a Blikknek.
