A nyugellátások pontos és időben történő megállapítása kulcsfontosságú az érintettek számára, és ehhez szigorú előírások szabályozzák a szükséges dokumentumok kezelését és megőrzését. Az idei évben tovább bővült a megőrzendő dokumentumok köre, amelyről az Adó Online cikkében hívja fel a figyelmet. Mutatjuk:
A nyugellátásra való jogosultság és annak összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset vagy jövedelem nagyságrendjétől függ. Ezek az adatok a foglalkoztatás során keletkeznek, és azokat a foglalkoztatóknak meg kell őrizniük bizonyos időtartamig. Az újdonságok között szerepel a foglalkoztatási igazolásokkal kapcsolatos dokumentumok megőrzésének kötelezettsége is, amelyet a Tny. 99/A § módosítása hozott. Ennek értelmében a foglalkoztatóknak az érintett személy nyugdíjkorhatárát követő öt évig meg kell őrizniük a biztosítottakra vonatkozó dokumentumokat.
Fontos továbbá, hogy a foglalkoztatóknak be kell jelenteniük a nyugdíjbiztosítási szervnek a megőrzött dokumentumok helyét, különösen akkor, ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik. Ennek elmulasztása esetén bírságokkal sújthatók. A Tny. 91.§-ában foglaltak értelmében mulasztási bírság fizetésére kötelezett az, aki nem tesz eleget a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, vagy egyéb kötelezettségeinek. Ennek összege az adott jogsértés körülményeitől függ, és a Tny-ben foglalt összeghatárok figyelembevételével kerül meghatározásra. Összességében fontos tudni, hogy a nyugdíjügyek intézése során szigorú szabályoknak kell megfelelni, és a dokumentumok megőrzése és bejelentése elengedhetetlen része ennek a folyamatnak, különben bírságokkal járhat.
