Nem volt meg a fél arca, ezért a szüleinek nem akarták megmutatni Attila holttestét, de a vétkes sofőr nevelőapja szerint csak koccantak. Csupán a 22. születésnapját töltötte volna be tegnap Mázló Attila, de a családjának az ünneplés helyett csak a gyász, a könnyek és a fájdalom maradt. Az édesanyja tavaly ilyenkor már napokkal előtte készült a nagy eseményre, most viszont a szíve szerint ki sem kelt volna az ágyból. Rendőrnek készülő gyermeke január 7-én, éppen a névnapján vesztette életét teljesen értelmetlenül Debrecen belvárosában.
A Vágóhíd utcai felüljárón Attila szabályosan haladt, amikor egy szemből érkező luxuskocsi – a sávját elhagyva – letarolta. A szerencsétlenül járt fiatal a barátaitól tartott haza létavértesi otthonába, ahol a 17 esztendős húgával és a szüleivel élt. Néhány órával az éjszakai tragédia után, hajnalban érkeztek hozzájuk a rendőrök. – Már kifelé menet a házból megéreztem, hogy nagy baj történhetett, hiszen a kisfiam nem hívott, és azt is láttuk, hogy nincs itthon a cipője. Az ajtót kinyitva, szinte szavak sem kellettek, azonnal tudtuk, mi történt – emlékezett vissza a könnyeivel küszködve lapunknak Agócs Anna, Attila édesanyja. A férjével és a kislányukkal azonnal útnak indultak a helyszínre. Abban reménykedett, hogy a fiát még ott találja, el tud tőle búcsúzni, de addigra már elszállították. Az út csatatérré változott, a járművek a felismerhetetlenségig összeroncsolódtak.
A családfő odaszaladt a vadonatúj, több tízmilliós AMG C43-as luxus-Mercedeshez, amit egy 19 éves fiú vezetett. Úgy tudjuk, a fiatalember egy méregdrága debreceni ingatlanban él a családjával, a szüleinek pedig több, jól menő vállalkozása is van. A környezete szerint a fiú igazi milliárdoscsemete. A mostohaapjától kérdeztem, mi történt, aki csak annyit felelt: „koccantak”. Válaszul kérdőre vontam, hogy mondhat ilyet, hiszen a gyermekem meghalt, mire ő csak rántott egyet a vállán – mesélte lapunknak dühösen az áldozat édesapja, idősebb Mázló Attila. A fia elektrotechnikusként végzett, majd fegyveres biztonsági őrként dolgozott a Létavértesi Határrendészeti Kirendeltségnél, februárban pedig el akarta kezdeni a rendőriskolát. A szorgalmas, jóravaló srácot rengetegen szerették, ígéretes jövő állt előtte. Attila tegnap ünnepelte volna a 22. születésnapját – Üléssel együtt zuhant ki a kocsiból, az agyának részeit én szedtem le a korlátról – sírta el magát a gyászoló édesanya, aki a boncolás után, a halottasházban láthatta a balesetet követően először és utoljára mindennél jobban imádott gyermekét. – Rettegtem attól, milyen állapotban találom. Nem volt meg a fél arca, ezért nem akarták megmutatni, de én mindenáron látni akartam, így mégis el tudtam tőle búcsúzni. Nem lehettem ott, amikor meghalt. Bocsánatot kértem tőle, amiért egyedül, magányosan kellett meghalnia.
Megtudtam, hogy Attilát pontosan mikor hamvasztják, tudtam, hogy mikor indítják be a gépet, illetve azt is, melyik kéményen fog feljönni a „gyermekem füstje”. Akkor ott meghaltam én is. Január 30-án épp úgy hoztam haza az urnáját az ölemben, mint őt újszülöttként, csecsemőkorában a kórházból – tört rá ismét a zokogás. A búcsúztatóján több mint ezer ember vett részt a létavértesi temetőben, köztük számos rendőr is elkísérte utolsó útjára, akik sorfalat is álltak közben. Az áldozat autója: a kicsi Volkswagenben semmi esélye nem volt Attilának a hatalmas Mercedesszel szembe. Attila és Evelin ketten voltak testvérek, a sors furcsa fintora, hogy a tragikus estén a húga is vele akart tartani, de nem készült el időben, ezért a bátyja mégsem vitte el magával. Belegondolni is borzasztó, mi lett volna, ha mégis vele megy. A gyászoló szülők elmondták, kézhez kaptak egy részvétnyilvánító levelet, amit a vétkes sofőr aláírásával láttak el, és amelyben többek között azt írják, „az idő gyógyír mindenre”. De ahogy telnek a napok, a hetek, a hónapok, Mázló Attila családjának egyre elviselhetetlenebb a fiú hiánya. A szobája azóta érintetlen, és – örök mementóként – az is marad a családjának. Sok még a nyitott kérdés. A tragédia ügyében halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt folyik büntetőeljárás, amelynek több elemét kifogásolja az elhunyt fiú családja és az őket képviselő Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda. Forrás
