Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1957-ben születtem? Az 1957-ben született férfiak és nők 2022-ben mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1958-ban születtem? Az 1958-ban született férfiak és nők 2023-ban mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1959-ben születtem? Az 1959-ben született férfiak és nők 2024-ben mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1960-ban születtem? Az 1960-ban született férfiak és nők 2025-ben mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1961-ben születtem? Az 1961-ben született férfiak és nők 2026-ban mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1962-ben születtem? Az 1962-ben született férfiak és nők 2027-ben mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1963-ban születtem? Az 1963-ben született férfiak és nők 2028-ban mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1964-ben születtem? Az 1964-ben született férfiak és nők 2029-ben mehetnek nyugdíjba.
Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1965-ben születtem? Az 1965-ben született férfiak és nők 2030-ban mehetnek nyugdíjba.
Az 1957-ben vagy azt követően született emberek legkorábban a betöltött 65. életév napján mehetnek nyugdíjba. Számos európai ország gyakorlatától eltérően Magyarországon a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárra vonatkozó életkora pontosan megegyezik a két nem között, vagyis nincsen semmilyen különbség a nők és férfiak között a nyugdíjkorhatár tekintetében.
2021-ben tehát az 1956. II. félévében születettek mehetnek nyugdíjba, 2022-ben az 1957-ben születettek, 2023-ban az 1958-ban születettek, 2024-ben az 1959-ben születettek, míg 2024-ben az 1960-ban születettek mehetnek nyugdíjba azon a napon, amikor betöltik 65. életévüket. Minimumfeltétel a teljes öregségi nyugdíj megállapításához, hogy a ledolgozott évek száma legalább 20 év legyen. Ha ez valamilyen ok miatt nem teljesül, azonban az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor öregségi résznyugdíjat igényelhet. Fontos kitétel továbbá a nyugdíj kérelmezésekor, hogy a nyugdíj-megállapítás időpontjában az igénylő személy nem lehet biztosított, vagyis nem állhat semmilyen munkaviszonyban, sem belföldön, sem pedig külföldön.
65 év Ahogyan a fenti kiemelt felsorolás is mutatja, 2021-et követően a nyugdíjkorhatár mindkét nem számára immár 65 évet jelent. Ez viszont csak abban az esetben igaz, ha a nyugdíjat kérelmező személy rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, melyet tud igazolni is. A nők számára van viszont kedvezményes nyugdíjszámítási lehetőség, hiszen az otthon gyermekneveléssel eltöltött évek is beleszámítanak a nyugdíjukba, így a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, ráadásul ez nem biztos, hogy 40 évnyi munkát jelent. Sokan szeretnének gondtalan nyugdíjas éveket, azonban ezt meg is kell finanszírozni valamiből. Az idősebb korban felmerülő egészségügyi kiadások is sokba kerülhetnek, de egy autó fenntartása is jelentős kiadással jár, nem beszélve a szabadidő kellemes eltöltéséről, például a külföldi utazásokról. Ugyan jelenthet kiegészítő jövedelmet a nyugdíj melletti munkavégzés, bár valószínűleg a többségnek nem az az álma, hogy még a nyugdíj mellett is munkát vállaljon. A nyugdíj mellett viszont jól jön bármilyen kiegészítő jövedelem. Az időben elkezdett nyugdíj előtti öngondoskodás lehetőségei között érdemes megemlíteni az adókedvezményekkel is támogatott önkéntes nyugdíjpénztárat, valamint a nyugdíjbiztosítást is, amely az előbbinél rugalmasabb megtakarítási forma, ellenben az állam szintén több kedvezménnyel is támogatja. Előrehozott öregségi nyugdíj: a korábbi évek törvénymódosításai miatt minden előrehozott nyugdíjba menetelt érintő jogszabályt eltöröltek, így öregségi nyugdíj kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítható meg. Címlapfotó:illusztráció!MTI/Soós Lajos Forrás