Egy tanulmány szerint Magyarországon 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíj korhatárt a mostani 65-ről: A nyugdíjba vonulás feltételei. Ezt a kérdéskört a legfontosabb fogalmak tisztázásával kezdjük. Öregségi nyugdíj: Amikor állami nyugdíjról beszélünk, általában az öregségi nyugdíjra gondolunk. Arra az ellátásra, amit az állam fizet azoknak, akik az érvényben lévő szabályok alapján erre jogosultak. A jogosultságnak 3 feltétele van: az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, elegendő szolgálati idő, biztosítotti jogviszony megszűnése (aktív időszak lezárása). Az öregségi nyugdíj tehát egy saját jogon járó ellátás, amely alapesetben meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően jár, de nem mindenkinek.
Csak azok számíthatnak öregségi nyugdíjra, akik megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek és már nincs biztosítotti jogviszonyuk (nem fizetik utánuk a nyugdíjjárulékot). A feltételek – és a később ismertetendő kedvezmények figyelembevételével 3 féle öregségi nyugellátást különböztetünk megöregségi teljes nyugdíj öregségi résznyugdíj a nők kedvezményes öregségi nyugdíja. Meddig nőhet a nyugdíjkorhatár? A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet, az OECD 2017-ben publikált tanulmánya szerint 1980-ban ötször annyi aktív korú volt, mint nyugdíjas. 2015-re a keresőképes népesség 40 százalékára emelkedett a nyugdíjasok aránya. 2050-re az utóbbi mérték 53 százalékra nőhet az ENSZ adatai alapján. A népesség gyors átalakulása miatt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében tehető három lehetőség egyike a nyugdíjkorhatár növelése. (A másik kettő a nyugdíjak csökkentése vagy a nyugdíjjárulék emelése.) Egy 2018 nyarán megjelent, komoly sajtóvisszhangot kapott tanulmány szerint Magyarországon 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíj korhatárt. E fogalmak meghatározására még visszatérünk. Előbb azonban nézzük meg mit jelentenek pontosan a jelzett feltételek. Nyugdíjszakértők az összefoglalóban részletesen összefoglaltak minden részletet a nyugdíjba vonulás feltételeiről és folyamatáról. Ez az útmutató segít neked megállapítani, hogy te várhatóan mikor és hogyan mehetsz nyugdíjba és mekkora állami nyugdíjra számíthatsz. Már az elején fontosnak tartjuk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez az összeállítás nem csak, sőt, nem is elsősorban azoknak készült, akik számára már most aktuális kérdés a nyugdíjba vonulás. Mindenkinek hasznos lehet, aki előrelátóan tervezi életpályáját. Igen, az idős kori megélhetést is. Ez ugyanis legalább olyan fontos mint a karrier, a gyermekek jövője, vagy épp a lakhatási körülmények alakulása az egyes életszakaszokban. Mindazoknak a nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseire választ kívánunk adni tehát, akik tisztán szeretnének látni milyen mértékű állami nyugdíjra számíthatnak. Mit érdemes továbbá tenni annak érdekében, ha gondtalan pihenő éveket akarnak biztosítani maguknak. Egyben biztatunk is mindenkit arra, hogy minél előbb gondolja végig majdani nyugdíjával, idős kori megélhetésével kapcsolatos lehetőségeit és elvárásait. Sok millió, sőt, akár több tízmillió forint is múlhat az időben meghozott jó döntéseken. Most pedig nézzük meg részletesen, mekkora jövedelemből gazdálkodnak jelenleg Magyarországon a nyugdíjasok. Az adatok, tények elég egyértelmű képet festenek a helyzetről. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közöl adatokat a nyugdíj mértékéről. 2022-ben az átlagnyugdíj összege 164 102 forint volt. Ugyanebben az évben a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint 515 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el. A nyugdíjakat a nettó keresetekkel érdemes összevetni. Ezt vizsgálva látszik, hogy az átlagnyugdíj kevesebb mint a fele, mindössze 46,20 százaléka volt az átlagfizetésnek 2022-ben. Öregségi nyugdíjkorhatár. Ez az a törvényben rögzített életkor, amikortól valaki jogosulttá válik öregségi nyugdíjra. Magyarán arra, hogy állami nyugdíja megállapítását és ezt követően folyósítását kérje. A feltételeket az 1997. évi LXXXI törvény 18. §-a tartalmazza.
A jogszabály e részének áttekintése jelenleg nem egyszerű. Ennek az az oka, hogy épp egy korhatáremelési időszak végén járunk. Ennek keretében 62 évről 65 évre nő a nyugdíjkorhatár. Ezt fokozatosan vezetik be az alábbiak szerint:Akik 1952. január 1-je előtt születtek, a betöltött 62. életévtől kérhetik a nyugdíj megállapítását. Azok, akik 1952-ben születtek, a 62. életév betöltését követő 183. napon adhatták be erre vonatkozó kérelmüket. Az 1953-ban születetteknél, a betöltött 63. életév a nyugdíjkorhatár. Azok számára, akik 1954-ben születtek a 63. életév betöltését követő 183. nap után vált igényelhetővé a nyugdíjazás. Az 1955-ös születésűek esetében, a betöltött 64. életév volt a feltétele a nyugdíjazás elindításának. Az 1956-ban született magyar polgárok a 64. életév betöltését követő 183. napot követően mehettek nyugdíjba. Ők azok, akiknek a nyugdíjjogosultsága 2021-ben válik esedékessé. Azok esetében pedig, akik 1957-ben vagy azt követően születtek, a nyugdíjkorhatár már 65. év, ők 2022-ben a születésnapjuk után kérhetik nyugdíjazásukat. A leírtak egy jól áttekinthető táblázatban is összefoglaltuk a számodra: A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése születési korosztályonként: Születési év Öregségi nyugdíjkorhatár Öregségi nyugdíjra jogosultság időpontja
1953 63 2016
1954 63,5 2017. II. félév, 2018. I. félév
1955 64 2019
1956 64,5 2020. II. félév, 2021. I. félév
1957 65 2022
1958 65 2023
Ahhoz, hogy valaki állami (öregségi) nyugdíjat kapjon, nem elegendő ugyanakkor az, ha életkorát tekintve eléri a nyugdíjkorhatárt. Megfelelő szolgálati idővel is kell rendelkeznie, de mi számít a nyugdíj megállapítás szabályai szerint szolgálati időnek? A szolgálati idő némi egyszerűsítéssel az az időszak, amely alatt a nyugdíjjárulékot a jövedelme alapján befizették a nyugdíj megállapítását kérőnek. Előfordul, hogy a jogosultsági idő fogalmat is használják ennek az időszaknak a jelölésére. A számbavétel során azon naptári napokat veszik figyelembe, amikor volt nyugdíjjárulék befizetés. 365 naptári napot tekintenek egy esztendőnek – ez adja meg a szolgálati időt években. A szolgálati időbe beleszámítanak a munkával töltött éveken túlmenően:A gyermekneveléssel töltött igazolt időszakok, amennyiben volt ezzel összefüggő támogatási díj, ami után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
A katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő.
A táppénz (betegszabadság).
Az álláskeresési támogatás.
A munkanélküli-járadék.
A vállalkozói járadék.
A nyugdíj előtti munkanélküli-segély.
Az álláskeresést ösztönző juttatás.
A keresetpótló juttatás folyósításának időtartama.
Amennyiben ezen időszakokban az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Nem számít viszont bele a szolgálati időbe:Az az időszak, amely alatt a biztosítás szünetelt. Az az időszak egyéni vagy társas vállalkozásnál, illetve mezőgazdasági östermelőnél, amelyre nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozás van. (Ha a tartozást kiegyenlítik, ez az időszak is a szolgálati időt növeli.) Korkedvezmények. E szempontból sajnos nem sok pozitívumról lehet beszámolni. Korábban egyes társadalmi csoportok (közalkalmazottak, tűzoltók, rendőrök, katonák, művészek) korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba. Ez a lehetőség ebben a formában 2015. január 1-jétől megszűnt, de a korábban megszerzett korkedvezmény – időkorlát nélkül – korhatár előtti ellátás igénybevételére jogosít. Erről részleteket itt találsz. Egy kedvezmény maradt csupán, amellyel számolni lehet jelenleg is: 40 év szolgálati idő elteltével a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is kérhetik nyugdíjazásukat. Nők kedvezményes öregségi nyugdíja: Ezt a kedvezményt egyszerűen a nők 40 korkedvezményeként emlegetik. Nem ok nélkül: a nők a nyugdíjkorhatár elérése előtt is elmehetnek nyugdíjba abban az esetben, ha 40 év szolgálati időt tudnak igazolni. Ebbe a 40 évbe legfeljebb 8 év gyermekneveléssel töltött idő is beszámítható. (Akiknek súlyosan fogyatékos saját vagy örökbefogadott gyermek után ápolási díjat állapítottak meg legfeljebb 10 évet vehetnek ezzel összefüggésben figyelembe jogosultsági időszakként. Miután a legfontosabb fogalmakat tisztáztunk, amely ahhoz kellenek, hogy válaszoljunk a két leggyakoribb kérdésre, amit a Grantis szakértőinek szinte mindenki feltesznek, jöjjenek a konkrét válaszok. Mikor mehetsz nyugdíjba? A jelenlegi szabályok alapján, ha 1957-ben vagy azt követően születtél, akkor 65 éves korodban mehetsz nyugdíjba. Ez alól egy kivétel van, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, ami 40 év szolgálati idő alapján igényelhető abban az esetben is, ha nem éred el az életkorod alapján meghatározott nyugdíjkorhatárt. Teljes öregségi nyugdíjra akkor számíthatsz, ha legalább 20 szolgálati évet tudsz igazolni. Ha a jogosultsági idő hossza nem éri el a 20 évet, de 15 év vagy annál több, öregségi résznyugdíjat kérhetsz. Ha 15 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezel öregségi nyugdíjra nem vagy jogosult.
Forrás
