Augusztus elsejétől kivezetik az élelmiszerárstopot, de nem dobja el teljesen az ársapkát a kormány, a kereskedőket továbbra is arra kényszeríti, hogy beszerzési ár alatt áruljanak most árstopos termékeket. Ez jön az árstop kivezetése után: - Miben fog különbözni az új rendszer a mostanitól? És ami fontosabb: drágulnak vagy nem a nyomott árú élelmiszerek? Augusztus elsejével megszűnik az élelmiszertermékekre kivetett hatósági árak rendszere – jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az is kiderült azonban, hogy a kormány nem engedi el teljesen az ársapkák rendszerét: a most árstopos termékkategóriák ugyanis bekerülnek a júniusban bevezetett kötelező akciózás körébe. Gulyás Gergely közlése alapján ezt legalább december 31-ig fenntartják, hasonlóan a most 20 termékkategória esetében hatályos kötelező akciózáshoz, amely a mostani tervek szerint szintén eddig él majd. Mint ismert, az árstopos termékek most nincsenek ebben a körben, azokat legfeljebb a 2021. október 15-i (a burgonya és a tojás esetében 2022. szeptember 30-i) áron lehet forgalmazni, így értelemszerűen az a szabály nem alkalmazható rájuk, hogy az akciózást a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához kell viszonyítani. Az alap így a bruttó beszerzési ár lesz, ebből kell 15 százalékot levenniük a boltoknak. Vagyis a kiskereskedők mindenképpen veszítenek továbbra is, a jelek szerint 15 százalékot. Ez azonban több esetben még így sem garancia arra, hogy az árak nem fognak növekedni, hiszen a beszerzési árak jelentősen megugrottak azóta, hogy az árstop rendszere él. Az Agrárközgazdasi Kutatóintézet adatai alapján számoltuk végig azt, hogy ha most vezetnék be ezt a rendszert, mekkora drágulással kellene számolniuk a vásárlóknak, de azt is megnéztük, a beszerzési árak alakulását alapul véve mi várható majd augusztusban.
Csirkemell: A beszerzési ár a június 5-11-i héten 1938 forint volt, ehhez képest a legtöbb üzlet 1499 forintos kilónkénti áron értékesítette a terméket. Jelenleg így 1647 forintos akciós árral kellene számolni, vagyis egyik pillanatról a másikra 10 százalékra megdobná az árakat. Jó hír, hogy a beszerzési ár enyhe csökkenő pályán van, vagyis augusztusra a drágulás vélhetően ennél valamivel alacsonyabb lesz a terméknél. Finomliszt: A BL55-ös lisztet a kiskereskedők most átlagosan 198 – saját márkás termékeknél 182 – forintos áron szerzik be, ehhez képest a fogyasztói ár a gyártói márkás termékeknél átlagosan 290 forint, a saját márkás termékeket pedig 162 forintért lehet beszerezni. Ha most vezetnék ki az árstopot, a fogyasztói ár 168, illetve 155 forint lenne, vagyis nemhogy nőne, de csökkenne. Étolaj: Az étolajnál is jelentősen elvált egymástól a saját (kereskedelmi) és a gyártói márkás termékek árszintje, nem csak a boltokban, de már a beszerzési árnál is látható ez a differencia. Igaz, mindössze 40 forintról van szó (előbbit 540-ért, utóbbit 580-ért veszik), miközben a saját márkás termékeket átlagosan 550 forintért adják el, a gyártói márkákat pedig 727 forintért. Az árstop kivezetése után ezek az árak 459 forintra, illetve 493 forintra módosulnának – vagyis megint csak árcsökkenésre lehet számítani. Sertéscomb: A beszerzési ár ugyan nem nő már olyan ütemben, mint 2022 során, ám még így is a csúcson van, június második hetében az átlagos szint 1655 forint volt. Ehhez képest az átlagos szint beragadt 1500 forint alatt, és az új kötelező akciózással még lejjebb süllyedhet, majdnem száz forinttal, 1407 forintra. UHT-tej 2,8 százalékos: Talán a tej és a tejtermék az a kör, amelynél a vásárlók a legnagyobb eltéréssel szembesültek az árstopos és a nem árstopos termékek esetében. Szétszakadtak a beszerzési árak is, a kereskedelmi márkás termékeknél az átlag 184 forint literenként, a gyártói márkáknál viszont 330 forint volt június közepén. Ebből kiindulva az árstopos tejek 156, illetve 281 forintba kerülhetnek – szemben a mostani, átlagosan 210, illetve 338 forinttal. Tojás: A tojásnál az irányadó a csomagolóhelyi ár, ez a terméklánc sajátosságaiból ered.
Jó hír, hogy ezen a termékpályán a tavaly őszre kiugró áremelkedés már a múlté, igaz, az ár még mindig a tavaly októberi szinten mozog – vagyis magasabban, mint az árstop alapjának tekintett szeptember 30-i szint. A mostani ár 31 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, M-L-es tojások esetében darabonként 54 forint. Ehhez képest a fogyasztói ár 77, illetve 90 forint a két kategóriánál – ami jóval kedvezőbb, mint az árstop bevezetése előtti időszakban. Augusztusban pedig ennél is keményebb áreséssel lehet számolni, hiszen az 54 forinthoz képest a mínusz 15 százalék 46 forintos árat feltételez. Kristálycukor: A kristálycukor ára a nemzetközi piacon jelentősen emelkedett az elmúlt évben, és nem nagyon látszik a jele egyelőre annak, hogy megfordulna ez a trend. A nemzetközi piacon jelenleg 0,57 dolláros, napi árfolyamon 191 forintos a kilónkénti jegyzési ár, ehhez képest a nagykereskedelmi ár 370-380 forint körüli szinten mozog. Ehhez képest az átlagos bolti ár 261 forint – ez a mostani állás szerint ez 314-323 forintra nőhet. Csirke far-hát: Az aprólék árát nem méri fel a kutatóintézet, így a cukorhoz hasonlóan a nagykereskedelmi árat néztük, a legtöbb helyen 300 forint + áfa, tehát bruttó 315 forintért lehet beszerezni. Ez alapján itt sem kell áremelkedéssel számolni a most szinte általános 299 forintos szinthez képest, hiszen a beszerzési ár 85 százaléka 268 forint. A burgonya esetében azért nem számoltunk, mivel jelenleg már nem találni öreg krumplit a piacon, az újkrumplira viszont nem vonatkozik az árstop. Az árak számításakor azonban egy dolgot mindenképpen figyelembe kell venni. Mint azt a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely megerősítette, az akciózás, ellentétben az árstoppal, nem a teljes termékkategóriára vonatkozik majd, hanem azon belül egy konkrét termék esetében kell alkalmaznia azt a boltnak. A miniszter közlése alapján tehát „a döntés a bolté”, vagyis például nem az összes 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej lesz félig-meddig ársapka alatt, csupán egy ilyen tej. Az akciózásoknál a szabályozás megfelelő készlet fenntartását várja el, így is jó eséllyel számolni kell azonban azzal, hogy ha nem leszünk elég gyorsak, egy idő után már csak a drágább árukkal fogunk találkozni az élelmiszerüzletekben. Egy dologban lehet így reménykedni, hogy az árak nem drágulnak tovább, netán valamennyire csökkennek is. Két dolog mindenesetre okot ad az optimizmusra: az aszály és az energiasokk múltával általánosságban alacsonyabbak lehetnek a tavaly rekordszintre emelkedő élelmiszerárak, másfelől a fogyasztás jelentős visszaesése miatt a terméklánc szereplői beérhetik alacsonyabb árréssel.
Forrás