Gálvölgyi János már tudja, pontosan mi volt a baja – Figyeljék mit üzent a mentőszolgálat szóvivőjének:

Gálvölgyi János már tudja, pontosan mi volt a baja – és üzent a mentőszolgálat szóvivőjének is. De az ő nevét nem szívesen mondaná ki…. GálvölgyiJános betegsége után interjút adott a Fókusz stábjának. Mint ismeretes, május 10-én rosszul lett, légzési nehézséggel küzdött, és életveszélyes állapotban került kórházba. Azonnal intenzív osztályra került, és mélyaltatásban tartották. Az ő esete hívta fel a figyelmet arra, hogy nincs mindig minden rendben a mentésirányítással, annak módszerével. Hisz hozzá 50 perc után sem érkezett meg a segítség. Az ügyben akkor megszólalt viszonylag gyorsan Győrfi Pál, aki először arról beszélt, hogy a mentőszolgálatnál nincs VIP lehetőség, azért mert ismert valaki nem tudnak gyorsabban kocsit küldeni.

Később már elismerte, hogy hibázott a mentésirányító, hogy a tünetek alapján nem sorolta életveszélyes kategóriába az esetét. Elmondta a riportban Gálvölgyi, hogy úgy érzi jól van, de a hangja még mindig nem az igazi, állítólag néhány hét alatt rendeződik. A színész most közölte, hogy pontosan mi volt a baja, hisz eleinte az a hír terjedt el, hogy tüdőembóliája lett. Utána pedig az terjedt el, hogy szív- és tüdőelégtelensége. A pontos diagnózis bakteriális szív- és légzés tüdőelégtelenség volt, tehát egy fertőzésből eredően kapta. Az oxigénhiányos állapot tetőzte a bajt, de már úgy érzi, hogy rendben van, jól érzi magát. És akkor ennek a pár mondatnak az elején annak a bizonyos szóvivőnek üzen, utána pedig egyből kitért az orvosokra, akiknek rengeteget köszönhet, és minden beteg, aki ott feküdt. “Üzenem ennek a szóvivőnek, akinek a nevét se mondanám, hogy nincs protekció, üzenem mindenkinek, a betegségben nincs olyan, hogy Jézus Máriám, ez egy államtitkár! Mindenkivel úgy bántak, hogy az csodálatos volt. Nem tudom meghálálni, nem tudok elég hálás lenni, ahogy velünk bántak. Kezet csókolni való munkát végeztek. (…) Én erről a mentős dologról egy árva dolgot nem tudok mondani, én, mint egy rossz statiszta, csak benne voltam a szituációban. Nem tudok semmit.

Amikor hazajöttem, mondom, végre saját ágy, nincs infúzió, vérnyomás mérés, jaj de jót fogok aludni. Rosszul aludtam. Nem rettegés, de félelem volt bennem. Mi van, ha ez újra megismétlődik?” Mikor magához tért, próbálgatta felidézni szerepeinek szövegét, és akkor megnyugodott – mert hogy sikerült, tehát nem maradt nyoma a dolognak. “Ha 55 év alatt ennyi emberben okoztam örömet, az nem repült ki az ablakon. Valami nyomot hagytam. Nagyon szeretném megköszönni azoknak, akik aggódtak értem. Szeretném azoknak is megköszönni, akik annyira nem aggódtak értem, mert velük együtt élünk, de nagyon-nagyon jólesett, és nagyon szépen köszönöm.”

Forrás: RTL, 24.hu Fotó: képkocka a videóból