1 perce jelentették be: Jön az évközi minimálbér emelés, hatalmasat emelkednek a fizetések! Év közben emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum? Az infláció miatt sokak szerint indokolt lenne a legkisebb bérek emelése, hogy ne veszítsenek reálértékükből. Most megkezdődtek az erről szóló tárgyalások. Ezeknek az évközi emelésére Magyarországon még sosem volt példa. Mutatjuk, mire lehet számítani. A 2023-as minimálbér– és bérminimumemelésről szóló megállapodásban azt írták, hogy ha az infláció a tervezettnél magasabb lesz, akkor félévkor ismét egyeztetnek egy lehetséges béremelésről. Most pedig emiatt hívhatták össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) a Pénzcentrum információi szerint.
A megállapodásban az inflációs prognózis 15 és 18 százalék közötti áremelkedéssel számolt, azonban a januári 35,7 százalékról mindössze 21,5-re tudott csökkenni közel fél év alatt.A minimálbér egyébként januártól 16 százalékkal emelkedett (bruttó 232 000 forintra), a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra). A munkavállalói érdekképviseletek kéréseiről és a munkáltatók álláspontjáról egyelőre nincsenek információk. Amennyiben megtudunk részleteket ezzel kapcsolatban, frissítjük cikkünket. Az évközi béremelés ötlete már májusban felmerült, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter még azt nyilatkozta, hogy nincs előirányzat a minimálbér emelésére, azonban amennyiben a munkáltatók és a munkavállalók közös megegyezésre jutnak, a kormány támogatja mindkét bértípus emelését. A legkisebb bérek évközi emelésére egyébként most először kerülhet sor Magyarországon. Nagyon messze vagyunk a kétezer eurós német minimálbértől. Az Eurostat legfrissebb elemzésében három csoportba rendezte a tagállamokat a náluk előírt törvényi minimum bérek alapján. Az elsőbe azok az országok (Luxemburg, Németország, Belgium, Hollandia, Írország és Franciaország) kerültek, ahol 1 500 eurónál magasabb a havi minimálbér. A második kategóriába az 1 000 és 1 500 euró közötti minimálbért fizető tagok szűk köre (Szlovénia és Spanyolország) esett. A harmadikba pedig azok az államok kerültek, amelyek 1 000 euró alatti minimálébért fizettek.
Az uniós tagállamok szűk többsége (Ciprus, Portugália, Málta, Litvánia, Görögország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Románia, Magyarország és Bulgária) ide került. A 2013 és 2023 között eltelt 10 évben a legnagyobb mértékben a román minimálbér növekedett (14,4 százalék), ezt a litván (11,2 százalék) és a bolgár (9,7 százalék) követte, a legalacsonyabb pozitív elmozdulást pedig Málta (1,7 százalék), Franciaország (1,8 százalék) és Görögország (2 százalék) produkálta. A jelenlegi magyar minimálbér az eurostat adatai szerint 578,74 euró, míg a szomszédos tagállamokban ez így néz ki:
Szlovákia: 700 euró
Románia: 606,12 euró
Horvátország: 700 euró
Szlovénia: 1203,36 euró
Mivel Ausztriában nincs minimálbér, ezért az Eurostat nem is szerepelteti az osztrák számokat. A Numbeo adatai szerint ugyanakkor egy bécsi munkavállaló 2 906 euró nettó átlagbérrrel kénytelen beérni. A nyugati szomszédunknál tehát a fizetéseket leginkább a német jövedelmekkel lehetne összevetni. A magyar minimálbérnél csak a bolgár alacsonyabb az unióban – derül ki ugyanebből az elemzésből, azaz 399 euró volt idén januárban.
Forrás
