2. Féktávolság és nem udvariasság: Kezdem azt hinni, hogy az emberek nem igazán hallottak a féktávolságról. Én mindig ügyelek erre, hogy legyen “hely” az elöttem levő és köztem. Na nem azért, hogy a parasztja a másik sávból “éppenhogy” beférjen, hanem azért, hogy bármilyen hirtelen sztori esetén legyen hangyaf@sznyi esélyem a balesetmentes kikerülő manőverre…
3. Akkor is megpróbálnak letolni, amikor dugó van
Kicsit rugózva az első ponton, a parasztja nem csak akkor akar letolni mindenkit, amikor folyamatos közlekedés gyanúja áll fenn. Jön kiló80 felett, már 500 méterre látja, hogy valamiért lelassult a sor, villognak a fékjelzők, de ő nyugodtan nyomja a gázt, majd megsértődve nyom egy satuféket, amikor beérkezik a sor végére és durcásan a másik seggébe áll, hogy húzzon le a p@csába onnan, mert megjött Mózes és nyílik a tenger.
Az ilyen elgondolkozik azon, hogy oka van annak, ha kialakul egy dugó az autópályán és onnan akkor sincsen hova menekülni, ha megérkezett a falu bikája, akinek halaszthatatlan dolga van?
4. Index nem alapfelszereltség
Nem bírom megérteni, hogyan nincsen félelemérzete az embereknek, amikor index nélkül változtatlan hirtelen felindulásból sávot a sztrádán… K@rvára balesetveszélyes, amikor te érkezel a saját sebességeddel és a másik sávból (általában) alacsonyabb sebesség mellett hirtelen eléd kerülnek.
5.A szüttyögők
Ha picit belegondolunk, akkor egyrészt a külső sávban szüttyögő 100-as miatt a belső sáv indokolatlanul bedugul, hiszen minden normálisan közlekedő autós rákényszerül a belső sávos kitérő manőverre! Ennek kevésbé szofisztikáltabb esete, amikor a szüttyögő belekezd egy másik szüttyögőt megelőzni a belsőből. Egyik megy 100-al, a másik 110-el, mindezt a 130-as táblánál… Ezt megcsinálja Székesfehérvárnál, amit még Budapesten is érezni fognak, hiszen mindenki másnak be kell lassítania emiatt és egy halmazati belassulás veszi kezdetét.
6. Szüttyögő, aki előz és nem nézi a visszapillantót
Hihetetlen, hogy vannak, akik képtelenek felmérni a másik sávban érkezőnek a sebességét. Van az az élethelyzet, amikor egyszerűen képtelen úgy besorolni a belsőbe a másik autó, hogy az egyből felvegye a ritmust (sebesség vagy távolság miatt). Ilyenkor ne kezdjél bele baszki a besorolásba, mert az érkezőt erőteljes fékezésre kényszeríted és nem tudhatod, hogy az érkezőnek a seggébe van e éppen egy másik ügyeletes díszfasz, aki mindent elkövet, hogy koccanjanak…
A felüljáró hídra kiült bicajos család, aki messziről úgy néz ki, mint a trafizó rendőr… Biztos izgalmas látvány lehet bambulni az autópályát, de az autósoknak annyira nem gyerebe a dolog, hiszen amikor 130-al lehet menni és meglátnak valakit a hídon, akkor a legtöbben belassítanak 110-re, annyira megijednek a trafitól. Ez megint halmazati problémát okoz, aminek a vége egy rögtönzött dugó is lehet… Komolyan halálfélelmem volt egyesek közlekedési kultúrája miatt. Arra kérek mindenkit, hogy figyeljünk a másikra, próbáljunk meg a közösségi közlekedés részesei lenni és fogjuk fel: nem mi szartuk az egészet! Nyugodt ember vagyok, de az első órában kb. 30 autóst vágtam volna állcsúcson, mivel mindegyikük “közlekedésében” benne volt a baleset opció. – címlapfotó :illusztráció!