Schmidt szerint az idei parlamenti választásokat azért nyerte meg a Fidesz–KDNP, mert az elmúlt 12 évben a magyarok magabiztosabbá váltak, és az életszínvonaluk is jobb lett. Orbán Viktornak pedig eközben gazdasági és járványügyi válsággal, most pedig a háborúval is meg kellett küzdenie. A Telex szemléje szerint Schmidt Mária a háború kapcsán elismeri ugyan, hogy azt Oroszország indította Ukrajna ellen, de szerinte a most zajló konfliktus az Egyesült Államok háborúja, amelynek feltett szándéka, hogy Európát is hadviselő féllé tegye.
Azt írja, hogy az oroszokra kirótt nyugati szankciók elsődleges kárvallottja Európa, de a szankciókkal az USA Vlagyimir Putyin orosz elnököt akarja eltávolítani Oroszország éléről. Schmidt a magyar ellenzéki politikusok mögött is az Amerika-párti vezetőket sejti, akik „egy hazafias népfront 2.0-t szerveztek Orbán ellen”, de végül a „demokráciaexport bukása miatt szálka maradtunk a nyugat szemében”, és emiatt indították el Magyarország ellen a jogállamisági eljárást is. A XXI. Század Intézet főigazgatója szerint Magyarországon a kormánynak „folytatnia kell az egészségügy, az oktatás és a honvédelem reformját”. Itt emeli ki, hogy szerinte újra be kellene vezetni az általános hadkötelezettséget, amelynek szerinte a nőkre és férfiakra is érvényesnek kell lenni, erről pedig nemzeti konzultációval döntene. A hadkötelezettséget az Alaptörvény a férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakok esetére írja elő.
Újbóli bevezetésére külső fegyveres támadás veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, továbbá szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. Előfeltétele a rendkívüli állapot bevezetése, vagy pedig az országgyűlés külön döntése alapján kihirdetett megelőző védelmi helyzet. Ennek megfelelően a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárságú férfiakat katonai szolgálati kötelezettség terheli. Ezt terjesztené ki Schmidt Mária a nőkre is. A Magyar Honvédség állományának mintegy 20 százaléka nő. Nem szabad különbséget tenni nemek alapján az egyes katonák között – hangsúlyozta Bozó Tibor dandártábornok, az MH Altiszti Akadémia parancsnoka a női altisztekkel foglalkozó konferencián Szentendrén, április 26-án. Erre vannak kiváló külföldi példák is, az Egyesült Államok hadseregében ez már régóta jól működik – mondta beszédében a dandártábornok. Elmondta azt is: ebben témában még nem rendeztek konferenciát, így a mostani fórum történelmi lehetőséget jelent a különböző vélemények ütköztetésére, illetve a tények megismerésére. Kriston István főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa előadásában elmondta: nem szerencsés a katonát nőként vagy férfiként meghatározni, hiszen a hadseregben sem pozitív, sem negatív diszkrimináció nem éri a különböző nemeket; a katonákat elsősorban kötelességeik, feladataik és felkészültségük alapján különböztetik meg.
Általános elvárás az altisztek felé, hogy valódi szakemberként végezzék a rájuk bízott feladatot, s rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a parancsok végrehajtásához. Úgy látta, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program sikerének a záloga a felkészült és jól kiképzett altiszti állomány. Lapunk kérdésére a főtörzszászlós elmondta azt is: folyamatosan emelkedik a nők aránya a honvédségben, aminek hátterében a kiszámítható életpálya állhat, ez teszi vonzóvá a katonanők és férfiak számára a szolgálatot. „A Magyar Honvédségben – én azt látom – nagyon sok vezető beosztásban lévő katonanő van, s most nő fel az az altiszti generáció, amely nem kér különbségtételt, igenis szilárdan ragaszkodnak a szolgálathoz, s az egységes elvárások támasztásához" – fűzte hozzá,írja a honvedelem.hu
