Mi történik abban az helyzetben, ha az ukrán-orosz háború olyan komolyra fordul, hogy szükség lehet a hadra fogható férfiak és nők mozgósítására – megkérdeztük a számunkra legrosszabb forgatókönyvről Kladek András, nyugállományú ezredest, aki korábban a Honvédelmi Minisztériumban hadkiegészítéssel-szervezéssel foglalkozott. Ez a vészforgatókönyv:
Ha idegen hatalom részéről fegyveres támadás közvetlen veszélye fenyeget, a parlament kétharmados döntésével - a kormány előterjesztése alapján – kihirdetheti a a megelőző védelmi helyzetet, magasabb szintű veszélyezettség esetén pedig, például ha igazolható az idegen hatalom támadó szándéka, a rendkívüli állapotot. Már a kihirdetés előtt beindul azonban a magyar haderő tartalékos gépezete: a regionális sorozóközpontokból kimennek a behívók, elkezdődik a behívottak egészségügyi alkalmassági vizsgálata – tájékoztatott az első lépésekről az ezredes.
Kit soroznak be elsőként? Főszabály, hogy rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben a haza védelmére irányuló katonai szolgálat a társadalom egy meghatározott rétege – elsősorban a 18 és 50 év közötti férfiak – számára alkotmányos kötelezettség. Először a mintegy 11 ezer önkéntes tartalékos mozgósítására kerül sor. Ők azok, aki már megkapták a 6-8 hetes alapkiképzést, és szakképzettségüknek megfelelően jelölik ki szolgálati helyüket. Náluk alapvetően fegyveresen teljesített szolgálatról van szó, de emellett ők látják el a logisztikai feladatokat is. A 26 ezer fős hivatásos állománnyal együtt ez a létszám adja a magyar haderő gerincét.
A következő lépcsőfoknál - ha fokozódik a helyzet - azok várhatják a behívóparancsot, akik voltak már katonák, és “ szagoltak puskaporszagot” - fogalmazott a szakértő, hiszen egy ilyen kiélezett helyzetben a hadsereg számára a legértékesebb az a katona, aki – valamikor - megkapta az alapkiképzést. Itt elsősorban azokra számíthat a hadsereg, akik hivatásosként kedvezménnyel leszereltek, hiszen a sorkatonaság eltörlése – 2004 - óta már eltelt annyi idő, hogy az akkor legfiatalabb – 18 éves - besorozott katona is betöltötte az 50. életévét, így rájuk ebben a körben a törvényi szabályozás miatt már nem nagyon számíthat a fegyveres erő.
Kladek azt is elmondta: egy friss behívott, aki egyáltalán nem volt katona, csak a kiképzési időszak után vezényelhető fegyveres szolgálatra, tehát ezen fiatal férfiak behívása szerepel utolsó helyen a mozgósítási tervben. Nemcsak fegyveres szolgálat lenne: Nem fegyveres szolgálatra viszont az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében polgári védelmi feladatok ellátására illetve honvédelmi munkakötelezettségre is behívhatóak a 65 évnél fiatalabb férfiak és az 55 évnél fiatalabb nők - idézte a honvédelmi törvényt a szakértő.
Kladek azt is hozzátette: költségvetési okok miatt 2003. előtt majd azt követően 2010-ig szinte egyáltalán nem volt tartalékos képzés, igy mostanra jelentősen csökkent honvédség tartalékos potenciálja. Forrás
