,DÖBBENETES MÉRTÉKBEN MEGVÁLTOZOTT A TEMETÉSEKHEZ VALÓ KULTURÁLIS HOZZÁÁLLÁS, ÉS SOKAT LAZULTAK AZ EGYES VALLÁSI HAGYOMÁNYOKHOZ KÖTHETŐ SZABÁLYOK IS.
Pizzarendelés, karaoke, tűzijáték, vagy – jobb híján – műsorvezetőnek hívott profi valamelyik rokon helyett, akinek feladata az, hogy a gyászolóknak a végső búcsú előtt bemutassa az elhunyt életpályáját: csak néhány azok közül a szolgáltatások közül, amelyeket igényeltek már temetésre a hozzátartozók. A régimódi temetkezési vállalkozók pedig nehezen tudnak megbarátkozni az új helyzettel. Többen közülük megemlítik, korábban nem igényelték tőlük azt, hogy a szolgáltatáscsomag elemeit tételesen árazzák be: megállapodtak a hozzátartozókkal abban, hogyan szeretnének búcsút venni az elhunyttól, és hogy ez mennyibe fog kerülni a rokonoknak, barátoknak.
Általában arra sem volt szükség, hogy ezt a megállapodást papíron is rögzítsék. Manapság viszont már egyre több olyan eset van praxisukban, amikor a temetéshez kapcsolódó szolgáltatásoknál, azok igényléséről érezhetően dönt az áruk is.
Egyre több vállalkozó arról számol be, munkája mindinkább eseményszervezéssé válik.
A VÁLLALKOZÓK AZT MONDJÁK: A KORÁBBIAKTÓL ELTÉRŐEN, MUNKÁJUK GYAKRAN HASONLÍT EGY ESEMÉNYSZERVEZÉSHEZ
,mintsem a búcsúztatás és a végső nyugalomra helyezés körülményeinek megteremtéséhez. Ezek a szokatlannak tűnő kérések nem egyediek a világon. Az Origo is beszámolt arról a Kína egyes vidéki térségeiben elterjedt gyakorlatról, amelynek keretében sztriptíz táncosok szórakoztatják produkcióikkal a gyászolókat. A jelenség vélelmezhető kulturális hátteréről és gazdasági vonatkozásairól ebben a cikkben lehet olvasni.
Az újszerű igények újfajta vállalkozói kör megjelenését eredményezték, akik, illetve amely cégek kifejezetten a megváltozott temetési igények kiszolgálására szakosodtak. Különösen az urnás hamvasztás kapcsán mutatkozik igény a korábbiaktól eltérő gyakorlatokra: van olyan hotellánc is, amely a gyászolók részére nyújt szolgáltatást azért, hogy az urnába került hamvaktól a gyászolók ott vehessenek végső búcsút. A verseny pedig nagy: az emberek már nem a területileg legközelebb eső temetkezési vállalkozót választják, hanem éppúgy összehasonlítják a szolgáltatásokat, mint más vásárlás vagy megrendelés esetében.
Az észak-amerikai temetkezési vállalkozók és temetők nemzeti szakmai szövetsége, az NFDA, arra számít, hogy bár a halálozások száma arányosan nő, az iparág bevételei 2016 és 2021 között stagnálnak, és nem követik ezt az emelkedést.
ENNEK OKA AZ, HOGY A HAMVASZTÁS LÉNYEGESEN OLCSÓBB BÚCSÚZTATÁSI FORMA, MINT A SÍRHELYES TEMETKEZÉS. Egy Illinois állambeli temetkezési vállalkozó egyenesen azt mondja, hogy két hamvasztásból folyik be az a bevétel a céghez, ami egy temetésből. A vallásossághoz jobban köthető országokban még mindig a sírhelyes temetés az elsődleges: Írországban a halottak 82 százalékát, Olaszországban 77 százalékát így helyezik örök nyugalomra. Ezzel szemben az Egyesült Államokban mind népszerűbb a hamvasztás. Míg 1960-ban alig 4 százalék volt ennek aránya, most 50 százalék körül mozog. 2035-re várhatóan eléri a 79 százalékot a temetkezések arányán belül.
A hamvasztás olcsóbb, mint a sírhelyes temetés, ezért az USA-ban egyre többen választják
A temetkezési vállalkozók azt mondják: az amerikaiaknak mind kevésbé fontos, hogy eltávozott hozzátartozójuk hozzájuk közel, vagy épp szülővárosában legyen eltemetve. A sírhelyes temetésnél szerepet játszik az is, egyáltalán melyik temető fogadja be az elhunytat. Ha pedig ez nehézségekbe ütközik, akkor a jóval olcsóbb hamvasztás mellett döntenek, mely, ha követi is urnás temetés, egyszerűbb és anyagilag kevésbé megterhelő.
