Az ingatlanközvetítés célja az ingatlan értékesítése vagy bérbeadása, ezért, ha az ingatlanközvetítő pusztán hirdeti az ingatlant, azzal a szerződést még nem teljesítette, így jutalékra nem tarthat igényt mindaddig, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Tisztességtelen eljárás tehát, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, és annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt vagy bérlőt ténylegesen nem közvetít. – írja az ügyészség. A kizárólagos szerződések esetében az ingatlanközvetítő díjkedvezményt ad a fogyasztónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát nem hirdeti máshol. E kedvezményhez társuló többletszolgáltatások rendelkezésre tartásának díjáról, a felmerülő költségek fedezetéről rendelkező kikötések mögött azonban tényleges szolgáltatás nincs, a szerződés szerint annak csak a lehetősége biztosított.Ez pedig tisztességtelen, mivel a fogyasztót – átalánytérítés formájában – abban az esetben is fizetésre kötelezi, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést.
Ilyen esetekben nem csak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, hanem a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt további szolgáltatást – írja az ügyészségre hivatkozva a vg.hu. Nem érdemes próbálkozni
Amennyiben az eladó bánatpénzre, vagy a foglalóra válik jogosulttá, ez kizárólag a fogyasztó kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása idő- és anyagi veszteséggel járhat, ennek a kompenzálására szolgál a foglaló vagy a bánatpénz. Ebből a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.
A bíróság ítélete szerint tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható.
A másodfokú bíróság a fogyasztó felmondási jogának kizárását, mint a Ptk-tól eltérő, fogyasztói jogot csorbító feltételt semmisnek találta, aminek az a jogkövetkezménye, hogy arra jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Az eljáró bíróságok egyebekben ismét rögzítették, hogy az ügyésznek Ptk-n alapuló perindítási joga van a tisztességtelen kikötések megtámadására, amit tehát hiábavaló vitatni, miként azt is, hogy a perbeli kikötések általános szerződési feltételnek minősülnek.
