– A vádirat értelmében – közölte a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője – a rossz szomszédi viszony volt a bűncselekmény előzménye. Az immár a hetvenedik életévében járó ember egy a telekhatárra telepített tujasor miatt volt évek óta haragban a mellette lakóval. Valójában azt nehezményezte, hogy az ellenlábasa által ültetett díszcserje nagyon gyorsan növekszik, s az ágai már az ő házáig érnek, beárnyékolják a lakását. Ez már elegendő oknak bizonyult arra, hogy egymással folyton-folyvást perlekedjenek. Sőt, jogvita is kialakult közöttük, amiben ügyvédek is közreműködtek. Mivel azonban az idő csak telt az eljárás alatt, az idős ember ezt megelégelte, és jogellenes cselekedetre szánta el magát.
Az előző esztendő decemberében hívott két munkást, akikkel a kerítés magasságában egyszerűen letaroltatta az ötven cserjéből álló tujasort. Annak ezzel a cselekedettel teljes egészében megszűnt a kerti funkciója, a növények pedig olyan súlyos károsodást szenvedtek, hogy azokat növényegészségügyi szempontból el kellett távolítani. A rongálással a szomszéd lakónak okozott kár ennek következtében meghaladta az egymillió forintot. – Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség nagyobb kárt okozó rongálás bűntette miatt emelt vádat a a tilos önhatalommal fellépő idős férfi ellen – ismertette a vádiratot dr. Konkoly Thege László. – A parádi polgárral szemben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt. A vádhatóság figyelembe vette a vádlott életkorát és büntetlen előéletét. Egyszersmind a terheltnek meg kell fizetnie az ügyben eddig felmerült tetemes bűnügyi költséget, valamint – akár külön eljárásban – helyt kell állnia a sértettnek okozott kárért is.
Mindehhez a főügyészségi sajtószóvivő hozzátette:
– A rongálás bűncselekménye csak szándékosan követhető el. A bűntény gondatlan alakzata szabálysértés lehet akkor, ha a nem kellő gondossággal cselekvő, netán könnyelmű, vagy éppenséggel figyelmetlen személy a törvényben meghatározott dolgot rongál, illetve semmisít meg. A szakember példaként említette a kulturális örökség védett elemeit, a megye-, a város-, illetve a községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt. Hasonlóképpen a tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, a közúti jelzést, a parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt. A jogszabály értelmében a rongálást az követi el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével, megrongálásával okoz kárt. Mindig lennie kell a jogtalan tett eredményének, azaz kár is kell hogy keletkezzen.
