Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kockázatelemző bizottsága (PRAC) az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának egy második lehetséges mellékhatását vizsgálja.
A PRAC egy korábbi vizsgálata megállapította, hogy a brit-svéd gyógyszergyártó egy ideje új néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájának egy nagyon ritka mellékhatása, hogy az alkalmazása utáni két hétben vérrögképződéssel, ezzel párhuzamosan pedig a vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenésével járhat.
A bizottság most egy másik, az AstraZeneca oltásával kapcsolatos probléma kapcsán nyomoz.
Eddig öt esetben számoltak be arról, hogy a vakcinával beoltottaknál kapilláris szivárgás szindróma lépett fel. A PRAC arra kiváncsi, van-e összefüggés az oltóanyag, és a megbetegedések között – írja a Brussels Times.
Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP
A PRAC munkáját nem könnyíti meg, hogy magáról a kapilláris szivárgás szindrómáról sem tudunk sokat. A betegséget –amelynek során a vérplazma a hajszálerekből a környező szövetekbe szivárog, kórosan alacsony vérnyomást, és a vér besűrűsödését, valamint ödémákat okozva – először 1960-ban írták le. Ha nem kezelik, a szervek leállásához, és halálhoz is vezethet. A kapilláris szivárgás szindróma azonosítását nem könnyíti meg, hogy tünetei hasonlítanak a szepsziséhez (vérmérgezés), ezért előfordulhat, hogy korábbi esetek elkerülték a szakemberek figyelmét – jegyzi meg a The Conversationben publikált írásában Peter Abel, a University of Central Lanchasire tanára.
Az EMA kockázatelemzői a Johnson&Johnson vakcinájával kapcsolatos jelentéseket is vizsgálnak. Az uniós használatra még márciusban engedélyezett, de Európában eddig még tömegesen nem használt vakcinát kapottaknál négy esetben alakult ki vérrög-képződés, de az oltás és a kóros állapot kialakulása közötti összefüggés nem bizonyított. Az oltóanyag használatát az Egyesült Államokban és a Dél-afrikai köztársaságban felfüggesztették.
