Se koporsó, se fejfa. Csak Nagy-Britanniában már 360 öko-temető működik. Vannak közöttük orchidea-kertek, erdők, tengeri partszakaszok és egyszerű rétek is A 81 éves korában elhunyt költőnő, Patricia Hemingway mélyen hitt a környezetvédelemben. Az 1970-es években a Föld Barátai mozgalom első tagjai közt volt. Fia máig emlékszik gyerekkorából azokra a tüntetésekre, amelyeken édesanyja és társai az atombomba betiltását, vagy a bálnák megmentését követelték. Amikor a négy gyermekes, kilencszeres nagymamánál 2011-ben rákbetegséget diagnosztizáltak, megerősítette korábbi kívánságát: koporsó és sírkő nélkül temessék el, hogy ne szennyezze a bolygót, hanem eggyé váljon a természettel – írta az Independent.
Családtagjai így a zöld temetést választották, melynek lényege, hogy az elhunytat a lehető legegyszerűbb módon adják vissza a puszta, sokszor jelöletlen földnek. A nagy és drága, keményfából készült koporsókat egyszerű, biológiailag lebomló dobozok vagy leplek helyettesítik. Nincsenek sírkövek, sírboltok, minimálisra csökkentik a sírhelyre utaló jelzéseket is. A holttesteket nem balzsamozzák be, így bomlásukkor nem mérgezik a talajt.
„A lényeg az ősi, elemi egyszerűség” – fogalmaz Ken West, A kézikönyv a természetes temetéshez című, 2010-ben megjelent munkájában.
West korábban egy temető igazgatója volt, és 1993-ban ő nyitotta meg Nagy Britanniában az első ilyen mezőt. Nagy sajtóvisszhangot kapott, és a kommentárok nem voltak túl barátságosak. Ma már 360 hasonló hely működik a szigetországban. Vannak közöttük orchidea-kertek, erdők, tengeri partszakaszok és egyszerű rétek is.
Íme egy zöld temető: Semmi más nem jelöli az egyes sírhelyeket, mint egy kis palatábla a fű alatt, vagy egy facsemete. Minden mást, amit a gyászolók visznek, a virágcsokroktól a kis emléktáblákig, elszállítanak onnan a szertartás végeztével. Az emberi ténykedésre csupán egy sóderrel felszórt parkoló, és egy fából készült jelzőtábla utal.
