De mi van akkor, ha van sok gyengén és kevés jól kereső, akiknek a fizetése felhúzza az átlagot? Nézzünk egy egyszerű példát. Ha egy tíz embert foglalkoztató munkahelyen 9-en 200 ezret keresnek havonta, de a főnök 1 milliót tesz zsebre, akkor az átlagérték becsapós lesz. Ha ugyanis a 9 ember keresetéhez (1 millió 800 ezer) hozzácsapjuk a főnökét (1 millió), 2 millió 800 ezret kapunk. Ha ezt elosztjuk tízzel (a dolgozók számával), 280 ezerre jön ki az átlag. Aminél 9 ember kevesebbet keres. Ez az oka annak, hogy sokszor te is úgy érzed, a KSH torzít. Nem torzít, csak éppen nem úgy számol, ahogyan te gondolod. Ekkor segít a medián A KSH némi politikai unszolásra tette közzé a medián fizetésekre vonatkozó adatokat. Mielőtt mutatnánk a számokat, egy kis magyarázat:
Gondolatban állítsuk sorba négymillió embert a fizetésük szerint növekvő rendben és nézzük meg, hogy hol van a sor közepe. Vagyis a kétmilliomodik munkavállalónál álljunk meg, és kérdezzük meg tőle, mennyit keres. Ez az érték lesz az, amelyiknél a sorban állók egyik fele kevesebbet, a másik fele többet keres. Ezt hívják a fizetések mediánjának. Fontos tudni, hogy a statisztikai hivatal az átlagfizetésnél és a medián fizetésnél is azoknál végzi el az összesítést, akik teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgoznak legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. Vagyis rengetegen kiesnek a számításból.
A lényeg
A KSH adatai szerint 2020-ban, az év egészében a bruttó átlagfizetés 403. 600, a medián fizetés bruttó 320.582 forint volt. A különbség valamivel több, mint bruttó 80 ezer forint. Abban mindenki egyetért, hogy medián érték sokkal közelebb van a valósághoz, mint az átlagfizetés. Reméljük így már nem borulsz ki.
