A hivatkozott külföldi írások között vannak tudományos szaklapok cikkei is, amelyek több esetben önbevalláson alapuló felmérések részleteit közölték, tehát arról szóltak, hogy az emberek hogyan vélekednek magukról, de a Demokrata újságírója hivatkozik például a Daily Mail brit bulvárlap egyik cikkére is.
A teljesség igénye nélkül néhány szó szerint idézett szövegrészlet a cikkből: Minél jobban néz ki valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önmagát konzervatívnak tekinti.
Minél magasabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel konzervatív beállítottságú. Szignifikáns genetikai kapcsolat van a testmagasság és az IQ-szint között, minél magasabb valaki, általában annál intelligensebb is.
A konzervatívok hajlamosabbak jobban megbízni a saját értékítéletükben, mint a liberálisok, tehát értelemszerűen felelősségteljesebbek a döntéshozatalukban is.
A konzervatívok egyértelműen boldogabbak, mint a liberálisok, de mindnyájuk közül legboldogabbak a legszélsőségesebb politikai nézeteket vallók.
Egy, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Svédországban és Dániában végzett felmérés alapján a jobboldaliak nagyobb valószínűséggel elégedettek a szexuális életükkel.
Egyáltalán nem meglepő módon a fizikailag erősebb férfiak inkább jobboldaliak, míg a gyöngébbek hajlamosabbak a gondviselő állam és a vagyon-újraelosztás, vagyis a fiskális fosztogatás támogatására – akárcsak a nők.
A konzervatívok nagyobb önuralmat képesek tanúsítani a liberálisoknál, ezért sikeresebbek például a fogyókúrázásban is.
A liberálisok hajlamosabbak arra, hogy az irracionalitás és az érzelgősség vezérelje cselekedeteiket.
Nem a konzervatívok, hanem inkább a liberálisok hajlamosak olyan „pszichotikus jellemvonásokat” mutatni, mint például a csökönyösség, a kockázatvállalás, a feltűnési viszketegség, az indulatosság és az önkényeskedés.
Ez az egyik legérdekesebb rész: „A konzervatívok azért boldogabbak a liberálisoknál, mert »racionalizálják (vagyis észszerű érvekkel magyarázzák) a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket«️. Tekintet nélkül a családi állapotukra, a vagyoni helyzetükre vagy a vallásosságukra, a jobboldaliak elégedettebbek az életükkel, és jobban érzik magukat, mint a baloldaliak.”
A cikk végén pedig így összegzett a szerző:
„Összegzésül, tudományos tényszerűséggel leszögezhető, hogy a balliberális oldal nő politikusai és női szavazói – finoman szólva – kevésbé nőiesek politikai riválisaiknál, férfi társaik pedig rosszabb megjelenésűek, férfi szavazóik alacsonyabbak, gyöngébb fizikumúak és fiatal nő társaikhoz hasonlóan potyalesőbbek, általánosságban is kevésbé boldogok és kevésbé elégedettek a szexuális életükkel, sikertelenebbek a párkeresésben, kevésbé egészségesek, kevésbé intelligensek, viszont kövérebbek és hisztérikusabbak, ráadásul a pszichéjük sincs teljesen rendben. Így minden okuk megvan rá, hogy gonoszak is legyenek.” „Amilyen ronda, olyan gonosz” A cikk írójának gondolatait egy az újság főszerkesztőjétől származó mondat indította be. Bencsik András ugyanis tavaly decemberben azt mondta Szabó Tímeáról, a Párbeszéd politikusáról, hogy „amilyen ronda, olyan gonosz”.
Szabó Tímeát akkor nem először érték ilyen jellegű kijelentések. A rendőrség tavaly októberben azonosította és megnevezte azt az újságírót, aki Zummer Fülöp álnéven közölt cikket a Magyar Nemzetben A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése címmel. A rendőrségi végzés szerint Szikszai Péter, a Hír tv és az Echo tv korábbi vezérigazgatója volt a szerző.
