Tanúvallomása alapján Kósa Lajos inkább hitt a „csengeri örökösnő” négymilliárd eurós hagyatékában, mint nem. A megbízások, ajándékozásokról szóló iratok tudomásul vétele, aláírása és több találkozó is erre utal, még akkor is, ha az iratokban foglaltak nem valósultak meg. A Fidesz politikusa meglehetősen aktívan asszisztált az ügyhöz, amely ha megvalósult volna, sokmilliárd forinttal gazdagította volna a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnökét és környezetét. Az örökösnő ügyvédje szerint akár volna hagyaték, akár nincs, Kósa esetében felvetődhet a befolyással való üzérkedés gyanúja.
Négyszer is találkozott Svájcban a „csengeri örökösnővel” Kósa Lajos, aki az asszonyt több ottani bankhoz is elkísérte. A Fidesz egykori frakcióvezetője, a honvédelmi és rendészeti bizottság jelenlegi elnöke egyszer egy svájci ügyvédnél is járt Sz. Gábornéval – aki azóta egy újabb házasság révén már P. Mária, a továbbiakban így hivatkozunk rá -, azért, hogy a nő a számlájához hozzáférést nyújtó felhatalmazást adjon Kósának.
Rendkívül exkluzív körülmények
„Ugyanezen alkalommal voltam az UBS Bank Paradeplatz 6. alatti székházában Máriával, ahol fogadott minket egy banki képviselő, aki Máriával mint régi ügyféllel tárgyalt.”
Kósa kérdésére a banki képviselő – banktitokra hivatkozva – „Máriával való banki kapcsolatának minőségéről nem adott felvilágosítást. Mária korábban azt állította, hogy az UBS-nél számlát vezet, széfet bérel, amelyben nagy összegű készpénz érmék és arany van.” Ezeknek a tényeknek a valódiságát a banki képviselő, ismét banktitokra hivatkozva „se nem cáfolta, se nem erősítette meg” – vallotta Kósa a nyomozóknak tanúkihallgatásán.
„a Jaffra Sarazin privát bankban…rendkívül exkluzív körülmények között fogadtak minket”. A banki alkalmazott „Máriával számlanyitásról és befektetésekről tárgyalt a jelenlétemben”
– emlékezett vissza vallomásában Kósa, akinek elmondása szerint a két bankban őket fogadó – nem magyar nevű – személyek anyanyelvi szinten beszéltek magyarul. Svájcban.
Wolfgang Schäuble mégsem ér rá
Ha Kósán múlik, még további találkozókon is részt vett volna P. Máriával: három alkalommal futottak neki az akkori (2009-2017 közötti) német pénzügyminiszterrel tervezett beszélgetésre – írtuk korábban. A csengeri örökösnő azonban az utolsó pillanatban mindig lemondta, arra hivatkozva, hogy Wolfgang Schäuble mégsem ér rá.
Ezeken a találkozókon Kósa Lajos akkori felesége lett volna a tolmács, erre a fideszes politikus maga kérte fel őt. Porkoláb Gyöngyi ezt a rendőrségnek is megerősítette tanúvallomásában, amelyből az is kitűnt, hogy Kósa feleségének eleve kétségei voltak az örökség valódiságát illetően – ahogy arról Juhász Péter is beszámolt videoblogjában.
Kósa kétségei az iratok alapján nem érhetők tetten: egy, a Blikkhez került okirat szerint „köszönettel elfogadta” ajándékként a Credit Industrial et Commercial Bank 24 százalékát is. Ennek a banknak 99 százalékos tulajdonosa az örökség alapján állítólag maga P. Mária lett volna. A 24 ezer alkalmazottal 3,6 millió ügyfelet kiszolgáló 160 éves bank jelenleg több mint 300 milliárd eurót kezel.
Ragaszkodott az ajándékozáshoz
Ehhez képest a Fidesz politikusa – egykori debreceni polgármester – elmondása szerint ő mindvégig tartotta magát ahhoz, hogy P. Máriától semmiféle „ajándékot, pénzt, egyebet” ne fogadjon el. „A két ajándékozási szerződés aláírási pillanatában is semmis volt, hiszen az ajándék tárgyak nem voltak az ajándékozó birtokában” – érvelt Kósa, aki szerint miután semmiképp nem akart ajándékot elfogadni, P. Mária ragaszkodott hozzá, hogy akkor hadd ajándékozhassa meg Kósa édesanyját és akkori feleségét.
Ezek az ajándékozási ígérvények információink szerint több mint 20 millió euróról szóltak „Tudomásom szerint az ajándékozási okiratok elkészültek, mindegyik jelentős készpénzt és ajándékot foglalt magában, de a megajándékozottak, a legjobb tudomásom szerint nem fogadták el, így az ajándékozás nem jött létre” – Kósa minden esetben arra hivatkozott az iratokkal kapcsolatban, hogy azok joghatás kiváltására alkalmatlanok voltak, vagy eleve semmisek voltak – mert az ígért javak nem voltak az ajándékozó birtokában – ettől még tény, hogy Kósa több ilyen dokumentumot aláírt.
Az ügyészség birtokában lévő iratok szerint Kósa Lajos édesanyja is több, számára összesen több mint 20 millió eurót ígérő ajándékozást ígérő dokumentumot aláírt. Kósa édesanyja azonban a nyomozókkal közölte: nem írt alá hasonlót, nem vett részt ilyen irat elkészítésében. Azt azonban a rendőrség kérdésére elismerte, hogy a szerződésben foglalt személyi adatait fia ismerhette – hívta fel a figyelmet az ügyről több videóban is beszámoló Juhász Péter, Youtube-csatornáján. Csak a közjó Kósa elmondása szerint egy általa ismert ügyvéd hozta össze az első találkozóját P. Máriával, aki segítséget kért a hagyaték megszerzéséhez, mert állítása szerint a német állam húzza az időt és a 4 milliárd eurós vagyon körül német titkosszolgálati szálak vannak.
„Az örökségből Sz. Gáborné szándékozott magyar állampapírt venni, illetve munkahelyteremtő beruházásokat finanszírozni Kelet-Magyarországon. Ezekben vállaltam tanácsadói szerepet, mert azt gondoltam, hogy ezzel a közjót lehet szolgálni. Érte semmilyen ellenszolgáltatást, erről szóló okiratot nem írtam alá, nem fogadtam el, nem is volt szándékomban ilyen” – állította tanúvallomásában Kósa, a fentiekkel indokolva, miért vállalt bármilyen szerepet az örökség körüli történetben.
Felmerül a befolyással való üzérkedés
Az azonban, hogy az iratokba foglalt ajándékok, ígérvények, megbízások megalapozatlanok voltak, nem teszik semmissé azt a tényt, hogy Kósa több ilyet aláírt. Több mint 20 millió eurós ajándékra vonatkozó ígéreteket fogadott el ő vagy környezete közokiratban.
„Nem azért nem valósult meg, mert Kósa visszautasította, hanem azért, mert nem jött be a hagyaték. Ha bejön, akkor elfogadja a forint milliárdokat”
– mondta a Telexnek Helmeczy László. P. Mária ügyvédje már kérelmezte, hogy Kósa, volt felesége és édesanyja a bíróság előtt is jelenjen meg tanúként, erről azonban a bíróság később dönt. Annyi tudható, hogy az ügyészség ezt nem tartja indokoltnak, mert közülük egyikük sem sértett.
„Tehát ha kormánypárti, akkor nem kell kihallgatni, mert dehonesztáló neki. Ember nem merte leírni a Kósáról, hogy beszéljen már a bíróságon arról, hogy ha hülye volt, miért volt hülye, ha nem az, akkor meg hol a hagyaték.”
Az első Orbán-kormány idején fideszes parlamenti képviselő ügyvéd szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy a befolyásos Kósa nem utasítja el a közbenjárás lehetőségét, majd ezután többmilliárd forintnak megfelelő vagyont ígérő ajándékozási iratok keletkeznek a környezetében.
„Az ígéretét se fogadhatta volna el ennek az összegnek”
– mondta az ügyvéd, felvetve, hogy ha édesanyja, akkori felesége vagy maga Kósa azért kapott ajándékozásra ígéretet, mert politikusi, bizottsági elnöki pozíciójánál fogva segítséget nyújthat a hagyatékban, akkor felvetődhet a befolyással való üzérkedés gyanújának lehetősége is.
A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke nem tudott utánajárni?
Helmeczy szerint az is érthetetlen, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként Kósa nem ellenőrizte le, hogy mennyi lehet igaz a hagyatékból, és a körülötte lévő szereplőkből. Vagy, ha nem tudta leellenőrizni, akkor ez nem várható el P. Máriától sem. Az ügyvéd álláspontja szerint ez alapján legalábbis furcsa, hogy P. Máriát csalással vádolják – hiszen ehhez bizonyosnak kellene lenni benne, hogy ő tisztában volt azzal, hogy nincs ilyen hagyaték. Az ügyészség szerint több sértett összesen 780 millió forintot adott P. Máriának a hagyaték megszerzéséhez szükséges ügyletekre, erre terjed ki a csalás vádja. Kósától pénzt nem kért, így ő valóban nem sértettje az ügynek.
P. Mária azonban nem beszél idegen nyelveket, eközben szabatos, angol, francia, német nyelvű, jogi szöveget tartalmazó levelek érkeztek hozzá külföldről – vagyis védence nem lehet egyedüli szereplője a történetnek, akár van hagyaték, akár nincs, vélte Helmeczy, aki szerint a nyomozásnak több részletre kellene kiterjednie.
„Lehet, hogy joghatás kiváltására alkalmatlanok a Kósa által aláírt okiratok, de meg kéne nézni, hogy felelős politikus egyáltalán vállalhat ilyen kötelezettségeket? Repkednek a milliárdokról szóló ígéretek! Hogy van ez? Felelős kormánypárti politikus elvállal ilyet? Mit lát ebből a csengeri ember? Azt, hogy a Fidesz frontembere találkozik vele, amiből Mária is gondolhatta, hogy biztosan létezik a hagyaték, különben nem keresné őt ilyen fontos ember”
– érvelt Helmeczy.
Boldog névnapot, Mária!
Kósa a négy svájci találkozón túl, saját bevallása szerint hat év alatt többször is járt P. Mária otthonában, egyszer névnapján is felköszöntötte őt telefonon, és egyszer az asszony és az őt Kósával összehozók egy születésnapi partit is összehoztak a politikusnak, bár Kósa ezt láthatóan kellemetlennek találta, mivel kapcsolatuk jellege ezt nem indokolta. Mindenesetre ehhez – valamiért – Kósa legalábbis asszisztált.
Márpedig egy ilyen kaliberű politikus jelenléte „arra ösztökéli a sértetteket, hogy elhiggyék, hogy valóban komoly pénzeknek kell lenniük a háttérben” – mondta az ügyvéd, Kósa szerepének veszélyes következményeire utalva.
Az ötven oldalas vádiratban azonban csak P. Mária neve szerepel, „Kósa neve nem található benne” – jegyezte meg az ügyvéd. A vádirat szerint a nő a csalásokat még 2009-ben kezdte. A módszere az volt, hogy elhitette a környezetében élőkkel azt, hogy külföldön élő édesapja után nagy vagyont örökölt, melynek megszerzése költséges, ezért kölcsönöket kért a sértettektől, cserébe pedig anyagi hasznot ígért, de fizetni nem tudott.
A vádlott édesapja egyébként csak évekkel később, 2014-ben hunyt el Magyarországon, de utána vagyont nem örökölt a nő.
A vádak beigazolódása esetén akár tíz évet is kaphat P. Mária, akinek korábbi férje 2018-ban és egyik fia 2019-ben öngyilkos is lett.
