mi történne, ha a munkáltató feltételként szabná alkalmazottai számára a SARS-COV-2 elleni oltást.
Bár a törvény nem kötelez az oltásra, a munkáltató indirekt módon biztosíthatja magát, hogy ez a kötelezettség de facto létrejöjjön. Először is pánikot keltenek a munkaközösségben, félelmet a be nem oltott személytől.
Gyakorlatilag a vállalatnál dolgozók 30-40%-a fogja elsőként követelni az oltottak szétválasztását a be nem oltottaktól. Másodsorban vannak a belső szabályzatok, vagy vannak olyan szabályok, amelyeket a menedzser előírhat, amelyek megtilthatják a cég székhelyére vagy olyan helyekre történő belépést, ahol tevékenység folyik.
Sajnos ez nemcsak magánvállalatoknál fordul elő, hanem állami intézményekben is: kórházakban, közegészségügyi hivatalokban, egyetemeken. Az oltás kötelezősége, egy kényszerítő intézkedés
Gheorghe Piperea ügyvéd ugyanakkor azt állítja, hogy több száz üzenetet kap megrettent emberektől, akik állásuk elvesztésétől félnek, mert nem hajlandók beoltatni magukat Covid-19 ellen.
„Olyan emberektől kapok üzeneteket, akik rettegnek ettől a kilátástól. Ha kétségeik vannak az oltással kapcsolatban, vagy elutasítják azt, abban a helyzetben találják magukat, hogy elveszítik munkájukat. Több száz ilyen jellegű üzenet érkezett az elmúlt napokban.
Az emberek félnek, és a hatóságok minél inkább kiterjesztik ezt az oltási kampányt, amelynek során nem tájékoztatják az embereket, hanem egyszerűen megijesztik és megfenyegetik őket, annál nagyobb azok köre, akik elutasítják az oltást vagy kétségeik vannak.
Tehát egyértelmű, hogy ez kényszerítő intézkedés.
Hogyan szállhat fel valaki egy repülőgépre, ha egy légitársaság úgy dönt, hogy nem engedi fel az oltási bizonyítvánnyal nem rendelkező utast a gépre?
Semmit nem tehetünk ilyen helyzetben, mert akár erőszakkal is leszállítnak. Azt is látom, hogy Klaus Iohannis elnök megismétli, hogy ilyen gondolat nem szükséges a társadalmi szegregáció elkerülése érdekében, de ha úgy látja, hogy Franciaországban és az Egyesült Királyságban bevezetik az ilyen szegregációt, akkor Románia is ezt teszi majd.
Mindaddig, amíg a törvény nem kötelezi az oltást, mint munkáltató, ilyen feltételeket kiszabni, különösen egy olyan közintézmény szintjén, amely közpénzeket használ fel, bűncselekmény, és hivatali visszaélésről van szó “- mondja Gheorghe Piperea ügyvéd. Mit kell tennie az alkalmazottaknak, ha oltás beadatására kényszerítik?
Először is létezik a beteg jogairól szóló 46/2003-as törvény, amely előírja, hogy bármilyen orvosi beavatkozásnak, különösen amilyen az oltás, szükséges a beteg előzetes hozzájárulása. Ez a törvény azt is mondja, hogy ilyen orvosi beavatkozást orvosi előírás esetén végeznek. Mivel az oltóanyag olyan termék, amelyet forgalmaznak és amelynek lehetnek hibái, mellékhatásai, aki eladja, aki behozza, aki beadja, azaz gyártó, importőr, kórház, orvos, ők felelősek a hibás termékekért.
Ezért mielőtt az emberek megteszik ezt a beavatkozást, magyarázatot, előírást, receptet kell kérniük, és bizonyos kártérítést kell kérniük, ha a vakcina beadása kárt okozna nekik. Mindez a 240/2004 törvényből következik, amely nagyon világosan kimondja, hogy a gyártó, az eladó, a kórház, az importőr stb.felelősséggel tartozik.
Gheorghe Piperea ügyvéd ugyanakkor azt állítja, hogy az egyetemeken listákat készítenek a magukat beoltatni akarókról és az oltást megtagadókról.
“Attól tartok, hogy egy adott ponton azt mondják majd, hogy ha nem vagy beoltva, akkor nem léphetsz be az előadóterembe és nem mehetsz a kurzusra. Én személy szerint óvatos vagyok az oltással kapcsolatban, és nem akarom ezt az oltást addig beadatni, míg legalább 2 év el nem telik forgalomba hozatala után.
Miért? Mert ebben a két évben teszteket végeznek.
Nem utasítom el az oltást, de ebben a kétéves időszakban nem akarok ezeknek az egyéneknek a kísérleti alanya lenni.
A társadalmi szegregáció ezen kérdésének óriási gazdasági és kereskedelmi hatása is van. A sajtóból úgy tűnik számomra, hogy valahol a román lakosság 70% -a körül van azok aránya, aki nem akarja megkapni az oltást, vagy vár.
Akár légitársaságnak, idegenforgalmi cégnek, vendéglátó cégnek vagy főiskolának hívja magát, nem tagadhatja meg ügyfélkörének 70% -át.
Jogi szempontból tehát a munkáltató által elkövetett hivatali visszaélés, mindazoknak, akik ilyen helyzetben vannak, be kell perelniük a munkáltatót munkahelyi zaklatás és megkülönböztetés miatt, nyújtsanak be panaszt az országos diszkrimináció elleni tanácshoz.
Intézkedéseket lehet hozni, és az embereknek tudniuk kell, hogy ha egyesülnek, akkor az erejük nagyobb, mint egy menedzser aláírása, aki úgy véli, hogy jót tesz, ha megfelel a társadalmi szegregáció ezen elképzeléseinek, miközben a a valóságban ez saját vállalkozását fogja csődbe vinni”- mondja Gheorghe Piperea ügyvéd.
